A Tisza elmondása szerint országosan már kétezer sziget működik, 40 ezer taggal. A párt sok mindenben épít a szigetekből érkező önkéntesekre, így van ez a mostani Nemzet hangja szavazásnál is, miközben ők hivatalosan nem képviselik a pártot. A tagok sokfelől jöttek: vannak kiábrándult fideszesek, korábbi ellenzéki pártokhoz kötődők, de akad olyan is, akit közeli kapcsolat fűz fideszes érdekkörökhöz. Van, aki teljesen civil, más már látott közelről kampányt. A motivációk is eltérőek. De mitől más ez, mint a polgári körök, és hogyan jutnának el a jótékonykodástól a kormányváltásig?
„Az első rendezvényünk szinte a város szélén volt, fokozatosan merészkedtünk beljebb. Civilek vagyunk, bele kellett jönnünk, de egyre bátrabbak vagyunk” – mondta Lilla, a budaörsi Tisza Sziget egyik tagja, aki a pártba is belép, amint lehet. Lillával és Zoltánnal, a sziget kapcsolattartójával egy kávézóban találkoztunk, és óvatosságból azt kérték, csak a keresztnevüket írjuk le. A beszélgetés harmadik résztvevője teljes anonimitást kért, mert retorzióktól tart a munkájában. Őt a cikkben Zs.-ként szerepeltetjük.
A szigetük augusztusban alakult, folyamatában tanulták, hogyan kell területfoglalást intézni, nagyobb termet foglalni vagy az önkormányzattal egyeztetni. Nem minden megy egyszerűen, volt, hogy az egyik helyszínen megkérték őket, hogy a rendezvényen inkább ne viseljenek tiszás pólót, mert nem akarnak bajba kerülni.
„Azt tapasztaljuk, hogy ha valahova a politikához köthető szervezetként érkezünk, akkor 12 körrel többet kell futnunk. Van, hogy még így sem sikerül például termet foglalni. Annyit mondanak, nagyon drukkolnak, de nem merik meglépni” – mondja Lilla.
A szigetben eddig főleg jótékonysági akciókat csinálnak, mert „ez az, ami leginkább összeköti őket”, közösséget építenek, mert ebben látják a „piaci rést” a városban, illetve helyi problémákra hívják fel a figyelmet (például csőtörést fotóznak), és a közösségi költségvetésre tesznek javaslatot. Azt mondják, miután a közös ügyekre koncentrálnak – amiből a legfőbb, hogy le akarják váltani a kormányt -, nem számít, hogy ki jobb- vagy baloldali a szigetben, a viták kulturáltak maradnak.
Állatmenhelytől az akkugyárig
Más szigeteknél is azt hallottuk, jótékonysági akciókat visznek, játszótereket tartanak karban, állatmenhelyeken segítenek. A pécsi szigettagok például hátrányos helyzetű településen is szerveznek sport- és egészségnapot. Marosvári László, a pécsi szigetek koordinátora lapunknak arról beszélt, hogy a jótékonysági alkalmakkor nem mondják, hogy a Tisza Párt nevében járnak el – a szigetek amúgy is a párttól független szervezetek -, de a logók utalnak rá, és a beszélgetésekkor is szóba kerül, mert megkérdezik. A gödi szigetesek pedig önkormányzati testületi ülésekre is bejárnak, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak az ügyek. Náluk a névhasználatból cirkusz is volt, de az ügyet végül ejtette a jegyző.
A debreceniek fő célja az akkugyárak elleni fellépés – mondta a Tiszta Tisza sziget nevében Tóth Imre „Bruti” humorista, a csoport alapítója. Az eddigi legnagyobb politikai akciójuk egy tüntetés volt február 1-én. A szervezés nem ment könnyen, több hangtechnikus sem merte vállalni a munkát. „Megy a zsarolás az élet minden területén.” A tüntetést egyébként közösen szervezték az akkumulátorgyárak ellen régóta tiltakozó Mikepércsi Anyákkal. A két szervezet között van átfedés, a szigethez többen csatlakoztak onnan is.
Bruti még ősszel alapította meg a szigetet, miután elköszönt a Kutya Párttól. A Kutya Pártnak passzivistája volt, közel állt hozzá a stílusuk, de Debrecenben marginális tevékenységet tudtak csak csinálni a kis létszám, összesen 2-3 tag miatt. Ő úgy gondolta, nagyon sok munka lenne felépíteni valamit, az EP-választás után pedig látszott, hogy a Tiszával szemben értelme se lenne. Leült Magyar Péterrel, átbeszélték a debreceni helyzetet, az akkumulátorgyárak problémáját, majd úgy döntött, támogatóként a Tiszával dolgozik. Az októberi, közmédia elleni tüntetésen fel is szólalt.
Debrecenben már ő az egyik közellenség a Fidesznél: Pósán László képviselő kipécézte, és úgy állítja be, mintha Bruti lenne majd a kihívója 2026-ban. Erről azonban szó sincs.
Az ottani sziget nemrég kétfelé oszlott, mert annyian csatlakoztak. Kisebb csapatokban hatékonyabban tudnak dolgozni, és nagyon helyet sem találtak már, ahova beülhettek volna.
„Debrecenben nem nagyon van hely, ahol 50-en össze tudunk gyűlni, egy kocsmába sem mehetünk be ennyien. Amúgy is nagyon kevés hely van, amelyik azt mondja, persze, gyertek, beszéljétek meg itt a tiszás dolgokat.”
A szigeteknél mindenki azt csinálja, ami a szűkebb környezetében őt zavarja, amin javítani tud. Bruti mellett többen foglalkoznak állatvédelemmel is, de egy szemétszedés is mutathat példát: „az emberek azt mondják, kijöttek a tiszások és rendet raktak. Fideszest nem láttunk, csak közmunkást. Ez folyamatos reklám a Tiszának. Ilyen szinten a Fidesz hol jut el az emberekhez?”
Ő a nagyobb láthatóság mellett érvel, a karácsonyi adományozásokról is forgatott volna videót. „Ha nem mutatod meg, akkor nem látszik, hogy te adományoztál.” Náluk végül GDPR-szempontokon bukott el az ötlet, máshol viszont hivalkodásnak gondolták a hasonló akciókat, és azt inkább el akarták kerülni.
Megy a klasszikus vonal is
A budaörsi tiszások az akcióikat egy 1400-1500 követővel rendelkező Facebook-csoportban hirdetik meg, a kivitelezésnél viszont diszkréten csak három szívecske az „aláírás”. Ez szerepelt a karácsony környékén a gyerekeknek kitett Angyalka postaládán, vagy a Luca-napi búzához tett papírokon is.
Lilla szerint meg kell tanulniuk ebbe egyértelműbben beleállni, és egyre kevésbé félni. Ő korábban is jótékonykodott – ahogy a sziget más tagjai is -, illetve szervezett utcai programokat, most annyi történt, hogy „szintet léptek.”
Ahogy más szigetek, ők is viszik a klasszikus aktivista vonalat is, pultoznak, szórólapoznak, hogy megismertessék a Tisza üzenetét, illetve népszerűsítsék a pártot anyagilag támogató rendszerváltó kártyát. „Akik csak a propagandát követik, azoknak tudunk újat mondani.”