Örményország és Azerbajdzsán kölcsönösen a határ menti területek megtámadásával vádolja egymást. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium szerint az örmény egységek a hétvégén kézifegyverekkel nyitottak tüzet az azeri állásokra a keleti és délkeleti határszakaszon, mire az örmények háborús dezinformáció terjesztésével és egy szjuniki lakóház eltalálásával vádolták meg az azerieket.
A két posztszovjet, dél-kaukázusi ország háborúk sorát vívta az 1980-as évek vége óta, amikor Hegyi-Karabah, az Azerbajdzsánhoz tartozó, akkoriban többségében örmény etnikumú régió Örményország támogatásával elszakadt Azerbajdzsántól. A háborút végül Azerbajdzsán nyerte meg. A konfliktus utolsó felvonása az volt, amikor 2023 őszén az azeri hadsereg újabb offenzívát indított a keresztény örmények által lakott terület ellen. A harcokban több tucatnyian meghaltak, civilek és katonák egyaránt. Azerbajdzsán gyakorlatilag egy nap alatt elfoglalta a fővárost, Sztepanakertet. Hegyi-Karabah korábbi elnökét az azeriek őrizetbe vették, október közepén Ilham Aliyev azeri elnök a helyszínen taposta meg a karabahi örmények zászlaját. Addig mintegy 120 ezer örmény élt az enklávéban, de a megtorlásoktól tartva szeptember végére szinte mindegyikük elmenekült onnan, ahol egyébként több mint kétezer éven át éltek. Orbán Viktor aztán gratulált az azeri elnöknek a sikerhez.
Március 21. óta több beszámolói érkezett az örmény-azeri határon történt lövöldözésekről Szjunik és Gegharkunik térségében. Pedig március elején a két ország már közel volt ahhoz, hogy békét kössön 40 évnyi háborúskodás után, már a békemegállapodás szövegében is megállapodtak. 2023. október 5-én Nikol Pasinján örmény miniszterelnök aláírta a nyilatkozatot, amely elismeri Hegyi-Karabah területét Azerbajdzsán részeként. De az azeriek azt is elvárnák, hogy Örményország előbb módosítsa az alkotmányát, mert szerintük abban az örmények továbbra is területi követeléseket támasztanak velük szemben.
Örményország tagadja, hogy ilyen igénye lenne, de Nikol Pasinján miniszterelnök az elmúlt hónapokban többször is kijelentette, hogy az ország alapító okiratát le kell cserélni, és népszavazást is kezdeményezett ennek érdekében, bár ennek időpontját még nem tűzték ki. Eközben az azerbajdzsáni tisztviselők és a kormánypárti média is egyre gyakrabban állítja, hogy Örményország újra felfegyverkezik, és áprilisban új háborúra készül. (OC Media/Kommerszant)