Az Állami Számvevőszék jelentéseiben világosan kirajzolódik, hogy egy több cégen keresztül átívelő, magántőke-alapokkal tarkított hálózaton keresztül veszett nyoma a Magyar Nemzeti Bank nyereségéből képzett 266 milliárd forintos vagyonnak, amely az alapítványokba történő kiszervezéssel „elveszítette közpénzjellegét”. Az ÁSZ jelentéseivel – amelyek után a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz – már több cikkben is foglalkoztunk: összefoglaltuk a jelentések főbb megállapításait, felidéztük, hogyan segítette az alapítványok titkolózását a Fidesz, bemutattuk, hogyan tömte pénzzel az MNB öt éven keresztül Matolcsy Ádám baráti körét, sőt ezt az egészen bonyolult lenyúlásos sztorit közérthető formában is tálaltuk az olvasóink számára.
Arról viszont kevesebb szó esik már, hogy a mindössze hat jegybanki alapítvánnyal induló történetből mi maradt mára. Pontosabban azok után, hogy rengeteg céget létrehoztak, majd megszüntettek, összevontak vagy beolvasztottak, mi az, ami még egyértelműen látható ebből a lenyúlásos birodalomból.
Ha röviden kellene megválaszolnom ezt a kérdést azok után, hogy átböngésztem az érintett szervezetek és cégek legutóbbi elérhető beszámolóját, azt kellene mondanom, ennél izgalmasabb dokumentumokra számítottam. Annak fényében viszont, hogy tudjuk, mi van a háttérben, talán pont ez a legérdekesebb a történetben. Hiszen rengeteg befektetésről, ingatlanvásárlásról, fejlesztésről jelentek meg hírek az elmúlt lassan közel 10 évben, ennek ellenére a beszámolók mindössze minimális magyarázattal és részletezéssel társított adathalmazok. Azokból alig-alig hámozható ki egy laikus számára érdemi információ.
A Magyarországon a jegybanki alapítványokra épülő birodalomból jelenleg hat cég:
az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt., az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt., a Ferida Zrt., az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt., a Pallas Athéné Könyvkiadó Kft. és a Budapest Centre for Long-term Sustainability Kft.,
valamint az egyetlen megmaradt, a többiből 2019-ben összegyúrt jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) látszik. A földrajzi megjelölés nem véletlen, hiszen az Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nek nemcsak magyarországi leánycégei, érdekeltségei vannak, hanem a lengyel GTC-ben és a svájci Ultimában is résztulajdonos.
Ezek közül azonban mindössze három szervezet folytat kiemelkedőbb gazdálkodást: az Optima Befektetési Zrt., a Ferida Zrt. és az alapítvány, a PADME. A többi legfeljebb néhány százmilliós eszközállománnyal rendelkezik, és a legutóbbi évében néhány tízmilliós profitra tett szert.
Van azonban méretüktől függetlenül egy közös vonás a cégekben. Az éves beszámolók mellékleteként kötelező kiegészítő melléklet rendkívül szűkszavú, terjedelmük pedig alig több, mint 10 oldal. Mivel ennek a dokumentumnak kötelező eleme a cégnél meghatározott általános számviteli politika ismertetése, az adott évre vonatkozóan már csak néhány oldalon tárgyalják az adatokat, amivel nem könnyítik meg azt, hogy a számok mögé lássunk.
PADME: vagyongyarapodás helyett vagyonvesztés
Az MNB által létrehozott egyetlen ma is működő alapítvány a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, így nála kell pihennie a kezdeti 266 milliárd forintos vagyonnak. A szervezet legutóbbi, 2023-as jelentése szerint ott is van a pénz – bár nem annyi, mint kellene. Az alapítvány 266,4 milliárd forintos vagyonnal jött létre még 2020-ban úgy, hogy lényegében jogutódlással került hozzá a vagyon.
2023 végére a 266,4 milliárdból 283 milliárd forint lett, ami egyrészt egy nagyon szerény, 6,4 százalékos növekedést jelent, másrészt mindössze 61 százaléka az induló vagyon jelenértékének, ami becslésünk szerint 460 milliárd forint lenne.
