A nemzeti banki PADME alapítvány mellett magának az MNB-nek a gazdálkodását is vizsgálta az Állami Számvevőszék, az erről szóló jelentést is múlt héten tették közzé. Ebben is, az alapítványi gazdálkodásról szóló jelentésben is visszatérően szerepel az „azonos érdekeltség alá tartozó társaságok” kifejezés. Ez, Somlai Bálint, a jegybankelnök fia Matolcsy Ádám barátjának a cégeit jelenti. Ezek 2019-2023 között a bevételeik túlnyomó többségét – volt olyan év és cég, amikor 100 százalékot – az MNB-től szerezték, a végösszeg százmilliárdos nagyságrendű. Arra, hogy Matolcsy Györgynek, a nemzeti bank elnökének személyes felelőssége lehetett-e a közpénzek elherdálásában, nem utal egyik ÁSZ-jelentés sem, és nem beszélt erről Varga Mihály új jegybankelnök sem.
Az elmúlt napokban az MNB-vel kapcsolatos hírek főleg arról szólnak, hogy a Matolcsy György elnöksége idején, 2014-ben alapított Pallas Athéné-alapítványok – amik 2019-ben egy alapítvánnyá olvadtak össze – és azok vagyonkezelője eltapsolta az alapításkor kapott 266 milliárd forintot, sőt, a vagyonkezelő a kecskeméti Neumann Egyetemet fenntartó alapítvány további 127,5 milliárdjával sem tudott elszámolni. A két szervezet, a Neumann János Egyetemért Alapítvány, valamint a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodását vizsgáló Állami Számvevőszék gazdasági bűncselekmények gyanújával feljelentést is tett, a rendőrségtől kedden kapott tájékoztatás szerint hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik nyomozás.
Az MNB új, március elején hivatalba lépett elnöke, Varga Mihály egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a PADME-nál és a vagyonkezelő Optima Befektetési Zrt.-nél is új vezetőség van – miután az előző kuratórium, illetve vezérigazgató lemondott –, és „az új vezetés mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat”. Arra a kérdésre azonban már nem válaszolt, hogy szerinte terheli-e személyes felelősség Matolcsy Györgyöt az alapítványi botrányért, csupán a korábban elmondottakat ismételte meg, miszerint „elindult a nyomozás, ez az ügyészség hatásköre, az ügyészség tud válaszolni. Az alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekkel pedig forduljanak az alapítványhoz”.
Ha megnézzük a PADME gazdálkodásáról készült jelentést, abból úgy tűnhet, hogy az Állami Számvevőszék – amely elnöke 2022 óta az a Windisch László, aki 2019-ig, tehát az alapítványosdi első éveiben Matolcsy alelnöke volt – szintén nem fókuszált Matolcsyra a jelentés készítése során. A 373 oldalas dokumentumban 75-ször fordul elő az „alapító” kifejezés, utalva az MNB-re mint az alapítvány(ok) létrehozójára, míg az „MNB elnök” és annak ragozott alakjai csupán 23-szor szerepelnek benne, míg maga a Matolcsy név egyszer sem.
Az alapítóra és az MNB felső vezetésére utaló megjegyzések ráadásul sehol nem is firtatják a jegybankelnök esetleges felelősségét. A talán legkomolyabb kritikai észrevételt a 27. oldalon találjuk, ahol ez áll:
„Az ellenőrzés során az ÁSZ elnöke 2024. március 21-én kelt levelében jelzéssel élt az MNB elnöke felé, miszerint az ellenőrzés megállapította, hogy nem teljeskörűen valósult meg az Alapító tájékoztatása, az elkészült felügyelőbizottsági beszámolók és a kuratóriumi tájékoztatók alkalmassága kérdéses, mivel több, a gazdálkodást lényegesen érintő döntés esetében a kuratóriumi határozatok szövege összegeket és egyéb részleteket nem tartalmazott.” Egy másik helyen ennek kapcsán úgy fogalmaznak a jelentésben, hogy ezek a hiányosságok „nem tették lehetővé a kontrollok érdemi gyakorlását”.
A dokumentum szerint, és itt jön az, ami mintha felróna valamit Matolcsynak: „az ÁSZ elnöke tájékoztatást kért a megtett intézkedésekről, azonban ilyen irányú válasz nem érkezett az MNB elnökétől.”
Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem történt semmi. A jelentés más helyeiről kiderül, hogy „az ÁSZ jelzését követően, 2024. májusban az MNB elnöke vizsgálatokat rendelt el, melyek eredményéről 2024. decemberben tájékoztatta az ÁSZ elnökét. A tájékoztatás szerint az Alapítvány által elfogadott Reorganizációs terv és a 2024. évi költségvetés éles ellentétben áll az elmúlt években teljesített éves alapítói tájékoztatásokban foglaltakkal”.
Szóval Matolcsy, a magyar közgazdasági gondolkodás egyik, már csak tisztségéből adódóan is prominens alakja ezek szerint csak 2024 tavaszán az ÁSZ-elnöktől, saját volt alelnökétől tudta meg, hogy valami baj lehet a PADME háza táján – miközben a független média, a Transparency, illetve az ellenzéki politikusok gyakorlatilag tíz éve, a kezdetektől erről beszéltek. Egyébként nem sokkal a Windisch-levél után, tavaly áprilisban a PADME kuratóriuma a 2024-es költségvetés elfogadásával egyidejűleg egy reorganizációs terv végrehajtásáról is döntött – erről írta azt Matolcsy, hogy ezek a fejlemények éles ellentétben állnak azzal, amiről eddig tájékoztatta őt a kuratórium (elnök: Csizmadia Norbert, saját volt államtitkára, majd MNB-s stratégiai igazgatója – egyben a Magyar Banán kitalálója –, elnökhelyettes: Lentner Csaba, tagok: Bogár László, Réfy Imre, igazgató: Bánkuty Tamás József), illetve a felügyelőbizottság (elnök: Polner Eörs szegedi fideszes önkormányzati képviselő).
És csak tavaly december 19-re jutott el oda, hogy „külön is felkérje” az alapítvány felügyelőbizottságát, hogy „tegyen meg minden szükséges lépést a PADME Alapítvány vagyonának védelme érdekében”. Valamint oda, hogy leírja: a valóság és az általuk „eddig ismert információk disszonanciája megállapítható”.
Ha azonban el is fogadjuk, hogy Matolcsy György a PADME-alapító jegybank elnökeként félrevezetések áldozata volt, akit felszínes jelentésekkel megvezettek, elérve, hogy csak felületesen tudja gyakorolni az alapítói kontrollt, van itt még valami.