Három, a Magyar Nemzeti Bankot érintő jelentést tett közzé szerdán az Állami Számvevőszék. Az ÁSZ honlapján publikált jelentések a Magyar Nemzeti Bank működésének, az MNB-hez és Matolcsy György volt jegybankelnökhöz szorosan kötődő Neumann János egyetem működésének, valamint az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának működésének vizsgálatával foglalkoztak.
A legtöbb problémát a legterjedelmesebb, az alapítványi gazdálkodásról szóló 373 oldalas jelentés sorolta fel. Ennek a dokumentumnak a legfontosabb állítása:
„Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért az ÁSZ tv. 30. § (1) bekezdése alapján az ügyészségen feljelentést tett.”
Az ÁSZ-t arról kérdeztük, hogy pontosabban hány bűncselekményt jelent a „több” számnév ebben a mondatban, és hogy mik lehettek azok a bűncselekmények,amire azt a választ kaptuk:
„Az Állami Számvevőszék a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány és a Neumann János Egyetemért Alapítvány ellenőrzése során feltárt tények alapján ismeretlen tettes ellen tett feljelentést vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt.”
A feljelentéssel kapcsolatban küldtünk kérdéseket a Központi Nyomozó Főügyészségnek is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „a megkeresésében megjelölt adatokkal a Központi Nyomozó Főügyészségre feljelentés nem érkezett”.
Így hát megkerestük a Legfőbb Ügyészséget is, ahonnan most az a válasz érkezett:
„az Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását érintő vizsgálatának megállapításai alapján tett feljelentése alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytat nyomozást, amely felderítési szakban van folyamatban.”
Így tehát küldtünk kérdéseket az ORFK-nak is, arra vagyunk kíváncsiak, hogy valóban zajlik-e a nyomozás, milyen szakaszban van, milyen bűncselekményeket érint, és szerepelt-e a feljelentésben az alapítvány alapítójának (azaz az MNB-nek, illetve Matolcsy Györgynek) a lehetséges felelőssége.
Amennyiben kapunk válaszokat, természetesen arról is beszámolunk.
Előzmények
Mint korábban megírtuk: amióta a Matolcsy György vezette jegybank 2014-ben létrehozta, majd 2019-ben a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványba (PADME-ba) összeolvasztotta alapítványait, egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat közreműködésével több százmilliárd forintnyi közpénz égett el, és a számvevők szerint bűncselekmények gyanúját felvető döntések nyomán keletkezett súlyos veszteségek miatt 2024-re a PADME és annak vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. is a fizetésképtelenség szélére sodródott.
Az ÁSZ jelentéseinek főbb állításai:
az MNB 2014-ben 266,4 milliárd forinttal létrehozta a Pallas Athéné alapítványokat, amik 2019-ben összeolvadtak.Az alapítványok 2015-ben létrehozták az Optima Befektetési Zrt.-t a vagyon kezelésére, a befektetési döntések előkészítésének támogatására.Az Optima egyéb forrásbevonások eredményeként közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben (407 milliárd forint) közpénzből származó vagyonért felelt.A vagyonkezelést, a befektetéseket azonban „egy lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő, közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok és magántőkealapok által alkotott cég- és befektetési struktúrán (Optima-csoport) keresztül hajtotta végre”. A jelentés szerint ebből sok milliárd forint Matolcsy György fiának környezetéhez, Matolcsy Ádám baráti társaságához került. A cég 2021-ben 255,8 milliárd forint, 2022-ben 278,5 milliárd forint, míg 2023-ban 279,1 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, de mivel azok a valós piaci értéknél magasabb összeggel szerepeltek a könyvekben, csak ez akár 150 milliárdos veszteséget okozhatott az alapítványoknak.Az MNB menedzsmentje az alapító kontrollt egészen 2024-ig nem gyakorolta érdemben az alapítványok és a vagyonkezelő cég fölött. Az Optima Befektetési Zrt. 2021-ben még 116 milliárd forint adózott eredményt ért el, de ez 2022-re 4,2 milliárd forintra, majd 2023-ra mindössze 3,2 milliárd forintra csökkent.Ez év elejére súlyos likviditási helyzet alakult ki az alapítványnál, „a likviditási helyzet súlyosságát jelzi az Alapítvány felügyelőbizottságának 2025. január 18-án kelt, az MNB elnökének címzett levele, melyben a felügyelőbizottság elnökének értékelése szerint »az Alapítvány cél szerinti működése és fizetőképessége
közvetlen veszélyben van«”.