Az „elvesztette közpénz jellegét” kifejezés szállóigévé vált, amióta 2016-ban Kósa Lajos, a Fidesz akkori frakcióvezetője ezzel próbálta megvédeni az MNB vagyonának alapítványokba való átlapátolását. Az azóta eltelt években az alapítványi vagyon olyan utakat járt be, melyeket akkor még elképzelni sem lehetett, miközben kezelése a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető átláthatónak. A március 7-én a 24.hu cikkével kirobbant MNB-s kölcsönügylet és az azóta megjelent számos újságcikk alapján sok mindenre fény derült.
Az alábbiakban azt összegezzük, hogy mit tudtunk meg eddig az MNB-féle vagyongazdálkodás körüli aggályokról, és milyen kérdéseink maradtak az alapítványi vagyon sorsát illetően.
Szóltunk, hogy ebből baj lesz
A Transparency International (TI) Magyarország 2014-ben, elsőként kezdett foglalkozni az alapítványokba átszervezett MNB-s közvagyonnal. A TI Magyarország már akkor kifejtette, hogy a jegybank a forrásait csak a törvényben meghatározott céljai elérése érdekében, a közérdeket szem előtt tartva és átlátható módon költheti el. Alapítványok ötletszerű támogatása biztosan nem szolgálja az „árstabilitás elérését és fenntartását”, akkor sem, ha az MNB szerint a hazai léptékkel mérve mértéktelenül bőkezű adomány a pénzügyi szakemberképzést szolgálja. Az persze elég hamar kiderült, hogy az alapítványi zsonglőrködéseknek semmi köze nem volt a közgazdasági közgondolkodás MNB által kitalált megújításához.
Az alapítványi vagyon eltitkolására a parlament kormánypárti többsége 2016-ban törvényt is elfogadott, ám a szabályozás elbukott az Alkotmánybíróság előtt. Az Alkotmánybíróság ugyanis 2016-ban megerősítette a TI Magyarország által a kezdetektől hangoztatott álláspontot: az „MNB (…) közpénzzel gazdálkodik, az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik”. Továbbá leszögezték: az „MNB (…) által létrehozott alapítványok közpénzt kezelnek, ebből következően (…) az adatnyilvánosság biztosítására kötelesek.” Ez a nyilvánosság azonban soha nem valósult meg.
Hegedüs Róbert / MTI
Tíz év tétlenség ára: 500 milliárd forint
Hiába döntött az Alkotmánybíróság, a jegybanki alapítványok vagyon csak nem akarta visszanyerni a közpénzjellegét. Az alapítványokban felgyülemlett közpénz kezelését 2015-ben az Optima Befektetési Zrt.-re bízták, majd több lépcsőben összevonták az alapítványokat, míg végül 2019-re egyedül a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány maradt meg. A PADME megalapításakor összesen mintegy 260 milliárd forintnyi pénzbeli vagyonról és szintén tetemes, mintegy 100 milliárd forintra becsült ingatlanvagyonról volt szó. Az Állami Számvevőszék vizsgálatából elsőként a Direkt36 által közölt részletekből már tudható volt, hogy az Optima Befektetési Zrt. további állami forrásokat is igénybe vett, így közel 500 milliárd forinttal gazdálkodhatott. A folyamat azonban még összetettebbé vált, amikor az Optima Befektetési Zrt. olyan alapkezelőket hozott létre, amelyek különféle ingatlan- és magántőkealapokba helyezték ki a rájuk bízott közvagyont.
A legtöbbet még az Európai Unió statisztikai szolgálata tette, az Eurostat ugyanis vizsgálódni kezdett a jegybanki alapítványi vagyon államháztartáson kívüli elszámolása miatt. Az MNB ígéretet is tett arra, hogy felszámolja az alapítványi rendszert, amire előbb 2020-as, majd a koronavírus-járvány miatt 2023-as határidőt szabtak, végül azonban nem történt semmi. Olyannyira, hogy a PADME, bár papíron a pénzügyi szakemberképzés, valamint a tudomány és az innováció támogatása lett volna a feladata, az általa tulajdonolt céghálón keresztül jelentős, szövevényes és meglehetősen kockázatos ingatlanügyletekbe kezdett. Az ÁSZ jelentése is rámutatott arra, hogy a magántőkealapok „létrejöttének célja a befektetés közérdeklődés elől történő elrejtése lehetett.”
A titkolni akart befektetés nem más volt, mint a varsói és johannesburgi tőzsdén jegyzett Global Trade Center (GTC) ingatlankezelő-óriás. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal engedélyezte egy úgynevezett egyszerűsített eljárással. A bevásárlás értéke nem volt nyilvános, ám az a sajtóinformációk szerint a 200 milliárd forintot is elérhette, és most már azt is tudjuk, hogy a vételár nemhogy jelentősen eltúlzott volt, de egyenesen szédelgőleg feldicsérte a megszerzett ingaltancég valós piaci értékét. Utóbb kiderült, hogy a részvények jelentős mértékben veszíthettek értékükből. Mindezek miatt is feljelentést tett a számvevőszék.
Előnyben a jegybanki ex-elnök fiának baráti köre
A GTC az elmúlt években számos ingatlanügyletet bonyolított olyan alapokkal, amelyeket a jegybank elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti köréhez sorolt Száraz Istvánhoz köthető Quartz Alapkezelő Zrt. kezel. Mindez azért is aggályos, mivel a magántőkealapok befektetői nem ismertek sem a nyilvánosság, sem hatóságok számára. Az ingatlanokat ráadásul korábban éppen a jegybank portfóliójából értékesítették, majd az épületeket a Quartzon keresztül a GTC vásárolta meg. A Válasz Online számításai szerint a GTC 42 milliárd forintot fizetett az ily módon gazdát cserélő tíz ingatlanért, amelyek a Quartz számára hoztak nyereséget. Az alapok működésébe ráadásul maga Matolcsy Ádám is beleszólhatott a Válasz Online értesülései szerint Kovács Petra álnéven.
Koszticsák Szilárd / MTI Matolcsy György esküt tesz a Sándor-palotában, ahol Áder János egykori köztársasági elnök ismét kinevezte a Magyar Nemzeti Bank elnökévé 2019. március 1-jén. Mögötte a családja, balról a második Matolcsy Ádám.
Ha ránk hallgatnak, 260 milliárd forint ellopását sikerült volna megakadályozni
Nem a számvevőszéki feljelentés volt azonban az első. Fontos leszögezni, hogy a legnagyobb gond valójában nem a kockázatos befektetések következtében előállott gigantikus veszteséggel van, hanem magával az alapítványi vagyon kiszervezésével.
Emiatt a TI Magyarország már 2016-ban feljelentést tett a rendőrségen és az ügyészségen, de a hatóságok nem tettek semmit. Ahogy közel tíz éve megírtuk: feljelentésünket még csak el sem bírálták, és arra sem vették a fáradtságot, hogy indokolt határozatban közöljék, nem rendelnek el büntetőeljárást.
Mi az, amivel nem foglalkozott az ÁSZ?
Az eleve kacifántos helyzetben váratlan fordulatot hozott, hogy Matolcsy György távozása előtt, idén február végén értékpapír-kölcsön ügyletet kötött a PADME Alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési Zrt. a Quartz Alapkezelő Zrt. által képviselt és kezelt Közép-Európai III Magántőkealappal. Ennek értelmében a Közép-Európai III Magántőkealap „kölcsönveszi” az Optima Alapkezelő részvényeinek 100 százalékát az Optima Befektetési Zrt.-től.
Ha ez az ügylet nem lenne önmagában különös, utóbb a további tulajdonosi viszonyokról a 24.hu-nak eljutatott információból az is kiderült, hogy a Közép-Európai III Magántőkealap befektetési alapjainak az Optima Befektetési Zrt. a 100 százalékos befektetője (tulajdonosa). Vagyis az Optima Befektetési Zrt. a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III Magántőkealapnak már 2025. február 28. előtt is befektetője lehetett, ugyanakkor a Quartz kiválasztásának módja és körülményei nem ismertek.
A Közép-Európai III Magántőkealapot ugyanis már 2019. március 27-én nyilvántartásba vette az MNB. Az Optima Befektetési Zrt. a Közép-Európai III Magántőkealapba történő befektetéseit három alapok alapján keresztül eszközölte, ezek az Optimum I. Értékpapír, az Optimum II. Értékpapír és az Arcadia III. Alapok Alapjai. Mindhármat az Arcadia Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, melynek ugyancsak az Optima Befektetési Zrt. a tulajdonosa. A Quartz Alapkezelő tulajdonosa a Dry Immo Ingatlankezelő Zrt.-n keresztül a Felis Magántőkealap, amelynek befektetői nyilvános adatok alapján nem megismerhetők, kezelője a Quartz Alapkezelő. A Dry Immo Ingatlankezelő Zrt. vezető tisztségviselője Száraz István.
Az alábbi, a TI Magyarország által összeállított ábrával szemléltetjük, hogy az MNB vagyona miként fonódott össze Száraz érdekeltségeivel:
Az ábra a Transparency International Magyarország saját összeállítása alapján készült.
Mindezzel az ÁSZ vizsgálata egyáltalán nem foglalkozik, ahogyan azzal sem, hogy miért kellett 2024-ig várni a jegybanki alapítványok ellenőrzésével, holott már tíz évvel korábban is tudható volt, hogy törvénysértő, sőt bűncselekmény a közvagyon alapítványokba történt kiszervezése. Annak érdekében, hogy azt is tisztán lássuk, amit a hatóságok még mindig nem vizsgáltak ki, a TI Magyarország minden szóba jöhető érintettnek, így a jegybanknak, a PADME alapítványnak, valamint az alapítvány által irányított cégeknek és alapkezelőknek közérdekűadat-igénylést küldött.
A cikk szerzője Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakpolitikai vezetője
The post Elvesztette jegybank jellegét first appeared on 24.hu.