A napokban Magyarországon járt az ENSZ oktatási jogokkal foglalkozó különmegbízottja, Farída Sahíd, aki jelentést is készített a magyar oktatási rendszerről, a témában Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel is egyeztetett két órán keresztül. A tárcavezető erről egy Facebook-videóban számolt be, amelyben három dolgot nagyon fontosnak tartott megemlíteni:
Az ENSZ megbízottja „nem más, mint pakisztáni volt nőjogi, most pedig emberjogi aktivista.„Olyan, mintha Brüsszelben írták volna.” „Olyan, mintha Brüsszel Péter meg Manfred Weber írták volna.”
Azok után ez nem is meglepő, hogy Hankó szerint ő két órán keresztül sorolta a magyar felsőoktatás sikereit, beszámolt arról „az innovációról, amit megújítottak”, a megbízott jelentéséből azonban „egy szó sem igaz”.
„Ez a mai tárgyalás is azt mutatta, hogy ugyanúgy, mint Brüsszelben, itt az ENSZ-megbízottnál is a politikailag valótlan vádak felülírják a tényeket. De mi akkor is a magyar egyetemisták, a magyar kutatók érdekében a világ legjobb egyetemeivé tesszük a magyar egyetemeket közösen, lesz top 100 egyetem és igenis 2030-ra Magyarország a 10 leginnovatívabb ország lesz Európában”, mondta a miniszter.
De mi is áll abban a jelentésben?
Az MTI szerint az ENSZ megbízott az alábbiakat állapította meg a magyar oktatási rendszerről:
A magyar oktatási rendszer gazdag hagyományokkal rendelkezik.Az iskolákban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kreatív gondolkodásra és problémamegoldásra, hogy az oktatás kompetenciaalapúvá váljon.A felvételi vizsgákon gyakran nem foglalkoznak a vizsgázók egyéb tantárgyakban megmutatkozó tehetségével, és többnyire a matematika, illetve a magyar irodalom- és nyelv-jegyeik határozzák meg gyakran az egész további jövőjüket az oktatásban.A diákok és a szülők, akikkel találkozott, nagyfokú stresszről és szorongásról számoltak be neki a vizsgarendszer miatt. Erősíteni kell a kapcsolatokat a szülők, a tanári kar, illetve az illetékes kormányzati szervek között, be kell vonni az ezzel foglalkozó nem kormányzati szervezeteket és a szociális munkásokat is, példaként a különleges nevelési igényű diákokat említette.Még mindig nagyon kevés iskolapszichológus van, miközben a mentális problémákkal küzdő diákok száma egyre nő (nemcsak Magyarországon, világszerte is). A szakmunkásképzők önmagukban nem tudják biztosítani a felfelé irányuló társadalmi mobilitást, és kiegészítő oktatási programokat javasolt. A tantervekkel összefüggésben nagyobb rugalmasságot sürgetett az intézményektől.Aggodalmát fejezte ki a pályaelhagyások magas magyarországi száma miatt, és sürgette a pedagógusoktatás erősítését, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű diákokhoz szükséges képesítésekre. Engedni kell, hogy minden egyetem maga döntse el, akar-e csatlakozni a modellváltó intézményekhez, mégpedig retorziók nélkül, továbbá hangsúlyozta az akadémiai szabadság és a finanszírozások átláthatóságának fontosságát. Az egyházi iskolák gyakran jobb pénzügyi helyzetben vannak az állami iskoláknál.
A TÁRKI legfrissebb Társadalmi Riportjában megjelent tanulmány sem fest túl jó képet a magyar oktatási rendszerről, megállapításuk szerint elhasalnak a magyar diákok, ha életszerű matekfeladatot kell megoldaniuk.