„Miért írtam alá a gyülekezési törvény módosítását?” – teszi fel önmagának a kérdést Sulyok Tamás köztársasági elnök legfrissebb Facebook-posztjában. Hosszú út vezetett a válaszig.
Az elnököt napok óta próbálják szóra bírni az újságírók, hisz egyrészt a poloskázós Orbán-beszéd, másrészt a Pride betiltásáról szóló törvény is napirenden vannak és mindkettő olyan dolog, amiben szükség lenne az elnöki iránymutatásra. Poloskaügyben tegnapra azt hihettük, hogy ha nehezen érthető is, de megvan Sulyok véleménye, hisz a Sándor palota azt írta, „amennyiben figyelmesen meghallgatja a miniszterelnöki beszédet, akkor egyértelműen kiderül, hogy a jelzett részben nincs hasonlat, de még metafora sem.” De aztán kiderült, hogy a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága szerint nem Sulyok Tamás véleményét közölték, mikor Orbán Viktor poloskázós beszéde után a Telex kérdésére azt írták, „az államfő politikusi beszédeket nem kommentál, csak akkor, ha az a társadalmi béke megbontására, és a nemzet megosztására szólítja fel az embereket. Itt ilyen nem történt.” Mindeközben Sulyok kommunikációs igazgatója poloskás képpel posztolt arról, hogy összevissza hazudozott a „Telex selejt”, maga Sulyok Tamás pedig szó nélkül aláírta a Pride betiltásáról szóló törvényt.
Mindezek után írta le először álláspontját az elnök: „A tilalom Gyermekvédelmi törvényben rögzített célja és tárgya többek között a gyermekeknek a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődést biztosító családi környezetben való nevelkedésre vonatkozó jogait sértő, kéretlen beavatkozó magatartásoktól, hatásoktól történő jogi védelem biztosítása.
Ez az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésén nyugszik, ami alapvető jogvédelemben részesíti a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, a születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Ugyancsak alapvető jogként biztosítja az Alaptörvény VIII. cikk a békés gyülekezéshez való jogot.
A gyermekjogok és a gyülekezési jog korlátlan érvényesülése során kialakuló összeütközés fogalmilag csak az egyik alapvető jognak a másik javára történő arányos és szükséges mértékű korlátozásával oldható fel.
A jelen esetben az alapvető jogok alanyi köre (gyermekek/gyülekező személyek) és eltérő sérülékenysége önmagában is kellő súlyú érvet jelent ahhoz, hogy a gyermekek jogainak védelme javára a gyülekezési jog arányos törvényi korlátozásával történjen az alapvető jogok gyakorlása közötti normaütközés feloldása.
A parlamenti képviselők több mint kétharmada által elfogadott törvényi korlátozás kizárólag a gyermekek Alaptörvényben biztosított alapvető jogait érintő nevesített magatartások tilalmára terjed ki, így a gyülekezési jog lényegi tartalmát nem érinti.
Az pedig, hogy pontosan mely konkrét gyűlések, rendezvények esetében áll fenn az elfogadott törvényi szabályozás alkalmazásának szükségessége, az eddig is érvényben volt szabályozással egyezően egyedi jogalkalmazói mérlegelés körébe tartozik, a megfelelő jogorvoslati lehetőség rendelkezésre állása mellett.”