„Tavasszal soha nem látott politikai akcióra készülünk” – jelentette be Magyar Péter február 15-én az évértékelőjén, ehhez képest meglepő volt, hogy egy héttel később arról posztolt, hogy márciusban népszavazást indítanak a „valódi Magyarországról”. Ez önmagában nem tűnt egy „soha nem látott politikai akciónak”, főleg, hogy a kezdeményezése leginkább egy nemzeti konzultációhoz hasonlít, még akkor is, ha ezt Magyar visszautasítja.
Az akcióra népszavazásként hivatkozik, ami jogilag nem helytálló, a 444-nek pedig szombaton arról beszélt, azért nem áll az összehasonlítás a nemzeti konzultációval, mert ők olyan kérdéseket tesznek fel, amelyek valóban érintik az embereket.
„Megosztó kérdések is vannak köztük, tehát nem olyanok, mint a nemzeti konzultációban, amire egy kismajom is tudja a választ, és 99,5%-os igen vagy nem keletkezik” – mondta Magyar.
Azért a kérdések többségére elég egyértelmű a válasz, bár az tény, hogy nincs hozzájuk olyan szájbarágós felvezető, mint amilyen a konzultációkon szokott lenni.
Magyar arról is beszélt, nem valószínű, hogy a Nemzeti Választási Bizottságon és az Alkotmánybíróságon átmennének „olyan kérdések, amik valóban érdeklik a magyar embereket”, úgyhogy „nem jogi útra tereljük ezt dolgot, hanem politikaira”. Eleve a következő (Tisza-)kormány mozgásterét akarja meghatározni.
Abban kétségtelenül igaza van, hogy az általuk feltett kérdések zöme eleve nem menne át a szűrőn, hiszen költségvetést érintő kérdésről nem lehet népszavazást tartani.
De még ha olyan témával is próbálkozna, ami átmehetne, simán elgáncsolhatják, első körben arra hivatkozva, hogy nem egyértelmű a kérdés.
Ha pedig egyértelmű kérdést akar, könnyen járhat úgy, mint az LMP, amely tavaly a következő kérdésre kapta meg az engedélyt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?”
Egy ilyen nehezen értelmezhető kérdésre nem könnyű kampányt építeni, nem csoda, hogy a kiemelt beruházások elleni népszavazásra végül 26 ezer aláírást sem tudtak összeszedni.
