Donald Trump amerikai elnök kedd kora délután beszél telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az orosz-ukrán háború befejezéséről. Putyin – szavakban – hajlik a tűzszünetre, de sorra támasztja a kifogásokat. Neki most az a dolga, hogy húzza az időt – mondta a 444-nek Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Nem mondaná, hogy Trump explicite oroszbarát lett, ő a saját politikai és gazdasági céljait akarja megvalósítani, a másodlagosnak tekintett ukrajnai háborút mielőbb le akarja zárni. Nem biztos, hogy Ukrajna olyan rosszul jár, mint ahogy most látszik, de kérdés, kik lesznek a békefenntartók, és ki fogja finanszírozni őket. Kaiser Ferenc nem látja reálisnak, hogy az oroszok 5-7 év múlva megtámadjanak egy európai országot, inkább Ukrajna lehet ismét a célpont.
444: Kedden telefonon egyeztet Donald Trump és Vlagyimir Putyin, állítólag földterületekről és erőművekről is beszélhetnek. Ön szerint mi várható a tárgyaláson?
Kaiser Ferenc: A fő téma nyilván Ukrajna és a tűzszünet kérdése lesz, amire Volodimir Zelenszkij már ráállt, Oroszország viszont különféle feltételeket támaszt, mielőtt bármit aláírna, hiszen így újabb területeket tud elfoglalni, és visszafoglalhatja az ukránoktól a Kurszk térségében elveszett területeit.
Európáról is beszélhetnek abban a vonatkozásban, hogy a tűzszünet után milyen csapatok menjenek Ukrajnába, de miután itt két, globális érdekeltségekkel rendelkező, mondhatni birodalmi ambíciókkal bíró államról van szó, nyilván másról is tárgyalnak majd, ahogy ezt Szaúd-Arábiában is tették a külügyminiszterek.
Egészen biztos szó lesz a Vörös-tengeri helyzetről, miután hétvégén az Egyesült Államok csapást mért Jemenben az Irán-barát húszi mozgalom állásaira, fegyverraktáraira és parancsnoki központjaira. A húszi mozgalom majdhogynem egyetlen támogatója Irán, tőlük kapnak pénzt és fegyvereket. Irán Oroszország legfontosabb szövetségeseinek egyike is, hiszen tüzérségi lőszereket, Sahed drónokat és ballisztikus rakétákat szállít Moszkvának. Trump Joe Bidenhez képest sokkal határozottabb fellépést ígért a húszikkal szemben, Oroszország pedig azonnal jelezte érintettségét, mikor Szergej Lavrov orosz külügyminiszter békés megoldásra és azonnali tűzszünetre szólított fel.
A tárgyaláson Kína is szóba kerülhet, hiszen Kína az Egyesült Államok fő kihívója és Oroszország egyik legfontosabb támogatója, akitől viszont Moszkva tart is.
Visszatérve Ukrajnára: Putyinnak valóban sok feltétele van a megállapodáshoz, például honnan fogják tudni, hogy a felek betartják-e a tűzszünetet a 2 ezer kilométeres frontszakaszon, ezt ki ellenőrzi, és mi lesz, ha ez idő alatt felfegyverzik Ukrajnát. Putyin ezzel csak húzza az időt?
Persze, hiszen neki most ez a dolga. Jól látható, hogy Oroszországon nincs megegyezési kényszer, a fronton kifejezetten jól állnak, és folyamatosan darálják magukat előre, naponta egy-egy falut vagy dombot elfoglalva. Amíg úgy érzik, újabb területeket tudnak „felszabadítani”, addig mindenképp mennek előre.
Putyin számára óriási arcvesztés lenne, ha az elfoglalt ukrán területeket el kellene cserélni az ukránok által elfoglalt orosz területekre. Orosz vezetők közölték, a kurszki térség nem képezi egyezség tárgyát, azt Oroszország mindenképp visszafoglalja. Tehát vélhetően addig nem is lesz tűzszüneti megállapodás, amíg Oroszország 2014. februári határain belül vannak ukrán erők.
A mostani állás szerint egy-két nap kell ahhoz, hogy az ukrán erők kivonuljanak a tavaly augusztusban elfoglalt kurszki térségből.
Miután Trump gyakorlatilag kidobta a Fehér Házból Zelenszkijt, arról posztolt, hogy az ukrán elnök nem áll készen a békére. Ha Putyin az időt húzza, vele kapcsolatban is várható hasonló megfogalmazás?
Ez nehéz ügy, mert más a helyzet. Zelenszkij ezer szálon függ a Nyugattól és az Amerikai Egyesült Államoktól is. A lőszer és haditechnika mellett a valós hírszerzési információknak is kulcsszerepük van.
Jól látszott, mennyire „megvakultak” az ukránok, mikor az USA rövid ideig nem adott át hírszerzési információkat, és az oroszok egy hét alatt több területet foglaltak vissza Kurszk térségében, mint az azt megelőző hat hónapban összesen.
Amerikai támogatás nélkül Ukrajna is sokkal több területet veszíthetne. Zelenszkij kényszerhelyzetben volt, mert nem kapott sokat Amerikától cserébe azért, hogy bejelentette hajlandóságát a tűzszünetre, viszont rengeteget veszíthetett volna, ha nem hajlik meg Trump akarata előtt.
Oroszországot viszont Trump nem tudja kényszeríteni.
Szankciókkal sem? Nem lát arra hajlandóságot, hogy az oroszokra is nyomást gyakoroljon Trump?
Nyomást gyakorol, fokozhatja a szankciókat, de azokat az európai országok sem mind tartják be, és itt messze nem csak Magyarországról van szó. Iszonyatos üzlet az oroszokkal „seftelni”, kereskedni. Brazíliát, Dél-Afrikát, Indiát vagy Kínát nem tudja arra kényszeríteni az Egyesült Államok, hogy ne üzleteljenek az oroszokkal, pláne, hogy Oroszország három év után kialakította azokat az alternatív piacokat, beszerzési forrásokat, amelyekkel mérsékelni tudja az amerikai és európai embargók hatását.
Az is látszik, hogy Putyin okosabb annál, mint hogy kerek-perec elutasítsa a tűzszünetet. Azt mondja, nagyon boldog, abszolút egyetért, de…, és utána jönnek a kifogások.
Valószínűleg előbb-utóbb megegyeznek a felek, pláne, ha az oroszok úgy látják, több terület elfoglalására nincs esélyük. Az viszont biztos, hogy Oroszország nem fog sietni, hogy tető alá hozzon egy tűzszünetet, mert az most inkább Ukrajna érdeke, neki kevésbé.