Egy-két hetet adok a bankoknak, hogy csökkentsék a bankszámladíjakat – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn egy sajtótájékoztatón, a Portfolio.hu tudósítása szerint. Szerinte a bankszámladíjak elszálltak, sokkal gyorsabban emelkedtek, mint az akár a lakossági tranzakciós díj áthárításából következne, ami nem elfogadható. Megismételte, hogy a kormány szeretne a családoknak és a nyugdíjasoknak egy minimálcsomagot. Ha erről egy-két hét alatt nem sikerül megegyezni a bankokkal, akkor, ahogy mondta, lépni fognak.
Hozzátette,
–A miniszter az utóbbi időkben már többször is jelezte a pénzintézeteknek, hogy a kormány számára nem elfogadható a lakossági banki díjak emelése, s néhány napja arra szólította fel a Bankszövetséget és a bankokat, hogy kezdjék meg az egyeztetést az olcsó alapszámlarendszereik kibővítéséről.
A díjemelések mértéke és szükségessége valóban vitatható: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly a magyar bankrendszer teljes profitja elérte a 2007 milliárd forintot, ami egyfelől történelmi rekord, másfelől nem az látszik belőle, hogy ne lenne a jelenlegi helyzetben kielégítő a bankok jövedelmezősége.
Nemcsak a kormány, hanem a jegybank is beavatkozást szorgalmaz a szolgáltatások árképzésbe – erről Varga Mihály frissen kinevezett jegybankelnök is beszélt a múlt hétvégén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján.
A fő bűnös a megengedő szabályozás
Persze, az államnak is lennének más eszközei, mint a fenyegetőzés. Egyrészt a kormány a különadók révén több száz milliárd forintnyi profitot von el a pénzintézetektől, másrészt tavaly felemelte a tranzakciós illetékek mértékét, amit a bankok, kivétel nélkül, idén januártól átháríthattak a lakossági ügyfelekre is.
A banki és szolgáltatási díjak 2023 elején szálltak el, azóta rendre évi 10–13 százalékos lakossági díjnövekedésről beszélhetünk. Ennek oka a megengedő árszabályozás. A banki díjaknál ugyanis – hasonlóan a telekommunikációsokhoz –
Amíg az éves infláció 1–2 százalék volt, a díjak sem emelkedtek gyorsan, sőt a felfutó inflációs időszakban – a visszatekintő árazás miatt – még fékezte is az árak növekedését ez a mechanizmus, ám csökkenő inflációs időszakban éppenséggel fűti azt. Emiatt tavaly akár 15 százalékkal is emelkedhettek egyes banki díjak. A szabályok idén 4 százalékos áremelést tesznek lehetővé.
The post Bankszámlák: Nagy Márton ársapkával fenyegette meg a bankokat first appeared on 24.hu.