Az egykori Mafilm II-es telepén őrzött filmtenger feldolgozása során páratlanul érdekes és ritka felvételekre bukkantak a Filmarchívum kutatói – írja sajtóközleményében a Nemzeti Filmintézet (NFI).
Az egykori Könyves Kálmán körúti filmstúdióból a rendszerváltást követően a Filmarchívumba átkerülő negyven perces filmanyagra a filmtörténészek a több évtizednyi felvételt, így sosem látott kimaradt jeleneteket magában foglaló híradófilmgyári hagyaték feldolgozása során akadtak rá, azt pedig egyelőre nem tudni, hogy miért is készült el.
Annyi persze biztosra vehető, hogy a felvételek célja a dokumentálás volt, annak ellenére, hogy a kádári kultúrpolitika igyekezett elkerülni az esettel kapcsolatos állásfoglalást. Valószínű, hogy a MAFILM egyik jóérzésű gyártásvezetője lehetett az, aki fél éven át nyersanyagot és operatőrt is diszponált arra, hogy az épület bontásának előkészítése, illetve a színház utolsó hónapjai mozgóképen is dokumentálva legyenek.
Így, fekete-fehérben is lenyűgöző az operatőrök munkája, ahogyan örökül hagyták azt az érzést, amit 60 évvel ezelőtt még átélhetett a látogató, amikor utoljára belépett a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületébe. Érezhető a megrendültség, ahogyan kamerájukkal bejárják az épületet és a színház környékét, de az igyekezet is, ahogyan megpróbálják a lehető legplasztikusabban megörökíteni a pusztulásra ítélt épület részleteit és hangulatát
– írja a közlemény, ami hozzáteszi: a dobozok fedele megőrizte a forgatás pontos dátumát is, így tudható, hogy az 1964. október 12. és 1965. február 17. között eltelt öt hónap alatt a Mafilm operatőrei hatszor jártak a helyszínen.
Az NFI most ezekből állította össze azt a húszperces dokumentumfilmet, ami végigkíséri az épület történetét a Nemzeti Színház 1908-as beköltözésétől egészen az 1965-ös bontásig, részletesen bemutatva benne a most előkerült felvételeket is. Az összeállítás több híradófilm, illetve kihagyott jeleneteket is használ – utóbbiak szintén most kerültek elő az
egykori MOVI-stúdió „snittbankjának” feltárásakor, bennük korábban soha nem látott képsorokkal az épület bontásáról.
NFI
Még egy légifelvétel is előkerült a lekopasztott térről, egy másik unikális amatőrfilmes képsor pedig az ’56-os forradalomból, amikor közvetlenül a Nemzeti mellett folyt a harc. Nem sokkal később itt, a beszakadt kupolájú épületben forgatta Éjfélkor című játékfilmjének egy jelenetét Révész György rendező, aki látványos emléket
állított ezzel a forradalomban megsérült színháznak.
A neoreneszánsz stílusú színházat – eredetileg a Népszínház otthonát – a Monarchia-szerte színházairól ismert bécsi tervezőiroda, a Fellner és Helmer-féle cég tervezte, amelynek ez volt az első magyarországi színháza. A másfél év alatt felépült színház a rohamosan fejlődő főváros egyik fontos kereszteződésében állt, és 2300 néző befogadására volt képes. Elpusztításának oka és módja máig felfoghatatlan és feldolgozhatatlan, különösen akkor, ha arra gondolunk, hogy ha ma is állna, épp idén ünnepelnénk fennállásának százötvenedik évfordulóját.
The post Sosem látott felvételek kerültek elő a Nemzeti Színház hatvan évvel ezelőtti felrobbantásáról first appeared on 24.hu.