Orbán Viktor kokárdában ugyan, de mozgósítás nélkül hozta le ma reggeli interjúját: egyszer sem említette, hogy holnap a Nemzeti Múzeum elé várja az érdeklődőket.
Amiről szó esett: árrésstop, családok megsegítése, Ukrajna uniós csatlakozása.
Aki hozzám hasonlóan hétről hétre hallgatja ezeket a péntek reggeli szeánszokat, ennyiből már kábé be is tudja lőni, miket mondott a miniszterelnök.
Bár egy héttel ezelőtt Orbán még pont egy hetet adott a boltoknak, hogy önerőből törjék le az árakat, végül már kedden bejelentették, hogy bevezetik a 10 százalékos árrést 30 alapvető élelmiszer esetében.
„Miért most fogyott el a kormány türelme?” – kérdezte a riporter, Orbán pedig egy hatalmas sóhajjal kezdte a válaszát.
A miniszterelnök szerint van egy csomó dolog, ami miatt csökkenni kéne az áraknak:
az ukrán-orosz háború „Trump elnök úrnak köszönhetően” közeledik a végéhez,jobban áll a forint, benézett 400 forint alá (pont ma reggel egyébként kissé köhögve ébredt, de most éppen 22 fillérrel még mindig 400 alatt van),esni kezdett a gáz ára, így kevesebbe kerül a kormánynak a rezsicsökkentés,és az olajárak is csökkentek, amit Orbán is lát a benzinkutakon, de nem látja az árakon.
„Ez így biztosan nincsen rendben” – ráncolta a szemöldökét.
A mostani beavatkozás Orbán szerint csak egy középszint, „van durvább beavatkozási forma is”.
Elmagyarázta azt is, miért ezt a formát választották: mert így a kereskedők nem tudják a magyar gazdákra hárítani a terheket, amit az árstop esetében még meg tudtak tenni.
Arra a kérdésre, hogy miért pont ezt a 30 élelmiszert választották ki, Orbán azt mondta: a gazdasági minisztérium átnézte a statisztikákat, és bár persze lehet vitatkozni a listán, de „ennek életszaga van” (a listán egyébként nincs például egyetlen szem gyümölcs sem, de persze kinek van szüksége vitaminokra ebben a taknyos időben…)
Mikortól érezhetjük az árrésstop hatását? – kérdezte a riporter.
„Én már most látom, rengeteg akciós árat látok” – mondta Orbán, aki szerint hétfőtől ez még inkább így lesz.
A riporter felhívta a figyelmet arra, hogy a kritikusok szerint ez az intézkedés növelheti az inflációt. Mit gondol erről a miniszterelnök úr?
„Ha kiterjesztjük minden élelmiszerre, ez máris lehetetlen” – sejtelmeskedett Orbán Viktor.
Rá is fordultunk a 30 év alatti anyák teljes szja-mentességére, amit szintén ezen a héten jelentett be a kormány.
„Meggyőződésük, hogy a gyermekek megszületésének és felnevelésének az az origója, a kulcsa, hogy az anyák biztonságban érzik-e magukat, ha rátámaszkodhatnak-e a férjükre” – fejtegette a miniszterelnök, aki szerint „nem az anyákat kell elővenni” az alacsony születésszám miatt, „mindig jó, ha a férfiak magukon kezdik a vizsgálatot”.
Kifejtette azt is, hogy a nők csak egészséges, jól kereső férfiakra tudnak támaszkodni.
Látjuk, hogy a válások száma, az egyedül gyermeket nevelő nők száma is nagy – folytatta, hozzátéve, hogy jogos a nők félelme, hogy nem találnak a fentieknek megfelelő paraméterű férfiakat.
„Az anyák, ha egyedül maradnak és dolgoznak, meg még az állam is elveszi tőlük az adót, az anyagi támasz vékony lesz” – tette hozzá. Ezután hosszasan magyarázta, hogy a különböző, mostanában bejelentett adókedvezmények mind arra szolgálnak, hogy biztonságot nyújtsanak a családoknak, és szerinte „ennél többet már nehéz tenni a családok érdekében, és nem is tesz senki”.
„Ez egy unikum (sic!), egy világszenzáció, egy hungarikum. Olyan gazdasági rendszer jön létre, ami nincs máshol.”
Orbán szerint az nem kérdés, hogy hosszabb távon jobb családban élni, és nemcsak a családi élet örömei miatt, hanem anyagilag is, de azért megengedő hangulatban hozzátette:
„Nem kötelező, nem kényszer a disznótor.”
A riporter szerint ugyan látható már egy csomó pozitív gazdasági intézkedés, de a külföldi negatív trendek (például a német gazdaság gyengélkedése) is éreztetik még hatásukat. Mi lesz ezután?
Az áttörés éve – jelentette ki a miniszterelnök.
Elismételte, hogy ők a békére vettek fel lapot, és így is készítették el az idei költségvetést, így amikor a háborúnak vége lesz, már csak a gazdasági program jótékony hatásait érezhetjük majd. Ezt az átmeneti időszakot azonban ki kell bekelni.
Esett még néhány szó a múlt héten bedobott véleménynyilvánító szavazásról is, amiben a miniszterelnök arra lesz kíváncsi, a magyarok szeretnék-e, hogy Ukrajnát felvegyék az Európai Unióba.
Azt nem árulta el, hogy pontosan mi lesz a kérdés (ezt a feladatot, mármint a kérdés megfogalmazását kiadták „a megfelelő miniszternek”), így csak annyit árult el, hogy az egyszerű lesz, mint a faék.
„Nemzeti konzultációt mindenki látott már, ez ugyanaz” – mondta (én meg ezt írtam róla néhány napja)
A szavazás kritikusai azzal érvelnek, hogy indokolatlan, mert Ukrajna semmiképp sem mostanában lenne tagállam – akadékoskodott a riporter, Orbán szerint azonban az Európai Bizottság elnökasszonya (valamiért nem mondta ki Ursula von der Leyen nevét) 2030-ig lezavarná ezt a folyamatot.
Orbán úgy látja, hogy Brüsszel ajánlatot tett Ukrajnának: ha folytatják a háborút, cserébe kapnak egy „gyorsított tagságot”.
De a magyar miniszterelnököt nem érdekli ez, csak az, hogy mi van a magyarokkal, és ahogy azt már többször is elmondta, szerinte Magyarországot tönkretenné Ukrajna uniós csatlakozása.
„Nem szabad engedni, hogy néhány tojásfejű ott Brüsszelben papír alapon, az íróasztal mögül döntsön arról, hogy Ukrajna uniós tag lehet-e, vagy sem” – jelentette ki, és azt is hozzátette, hogy ebben a kérdésben Magyarországnak ügydöntő szava van, hiszen egy ilyen döntést csak teljes egyetértéssel lehet meghozni.
Szerinte azoknak, akik felelősségteljesen akarnak majd válaszolni a véleménynyilvánító szavazáson, egy csomó szempontot (anyagi, gazdasági, egészségügyi, közbiztonsági, határvédelmi, katonai, stb.) kell figyelembe venniük, de ő személy szerint csak annyit tud mondani, „hogy romba öntené a magyar gazdaságot” az ukrán csatlakozás.
Kicsit keseregtek még azon, hogy a nyugat-balkáni országok régebb óta várnak a csatlakozásra. „Szerbiát holnap reggel fel lehetne venni”, és az óriási gazdasági előnyökkel járna, ahogy Észak-Macedónia és Montenegró csatlakozása is „extrém módon” jó lenne nekünk – jelentette ki a miniszterelnök.
Arról, hogy az EP elfogadott egy olyan határozatot, ami arról döntött, hogy a tagállamok továbbra is támogassák Ukrajnát pénzzel és fegyverekkel, Orbán azt mondta: „őrültség, már a kiindulópont is téves”.
Szerinte Európa jövője nem a csatatéren dőlhet el, csak a tárgyalóasztalnál. De Brüsszel háborúzni akar, és ez szerinte „belehasít a magyar politikai életbe is”.
Megemlítette a DK-t (mint hagyományos baloldal) és a Tisza Pártot, akik bár külön frakciókban (a Tisza a Néppártban, ami Orbán szerint a legnagyobb háborúpárti héja), de együtt háborúpártiak, szemben a Fidesszel és a KDNP-vel, illetve a Mi Hazánkkal (Orbán külön ki is emelte, hogy meg kell őket említenie), akik békét akarnak.
Orbán is készül már a jövő heti uniós csúcsra, ahol az lesz a kulcskérdés, hogy miből akarják finanszírozni a tagállamok a saját védelmi fejlesztéseiket és az ukránok támogatását. Mint mondta: erős és nehéz vitára számít. Szerinte két tábor van, az egyik a védelmi fejlesztésekre azt mondja, hogy persze, csináljuk, mindenki a saját költségvetéséből, a másik viszont közösen venne fel hiteleket, és azokból finanszírozná a fejlesztést.
A magyar alkotmány ebben világosan fogalmaz – mondta -, kétharmad szükséges ahhoz, hogy egy ilyen döntést meghozzanak. „Ezért a Parlamentnek mondania kell valamit” – jelezte, de azért hozzátette, hogy ő semmiképp sem akar közös hitelt felvenni.
„Vegyünk részt a közös védelemben, dobjunk is be pénzt, de ne a közös hitelből” – szólt a tételmondat.
És ennyi volt a mai interjú.