A magyar ipar vesszőfutás lassan már egy éve tart, és még csak a kilábalás jelei sem látszanak a statisztikában. A KSH második közlésében megerősítette: az ipari teljesítmény volumene idén januárban 3,9 százalékkal esett vissza, amivel az ágazat teljesítménye már 5,7 százalékkal marad el a 2021-es év átlagától. Ennél csak egyszer volt ennél nagyobb az elmaradás mértéke, tavaly decemberben, 6,5 százalékos.
A statisztikai hivatal közlése szerint a feldolgozóipari alágak közül ötben nőtt a termelés, nyolcban viszont visszaesett, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában. Vagyis pont abban, amit a magyar kormány csodafegyvernek szánt a gazdaság jövőjét tekintve. Ide tartozik ugyanis az akkumulátorgyártás, ami tavaly február óta nem tudott egyszer sem pozitív, növekvő teljesítményt nyújtani.
A legfrissebb adatok szerint előző év azonos időszakához képest 46 százalékos volt a visszaesés mértéke, és mint az az ábrán is látszik, ebben már lényegében semmiféle bázishatás nem játszik szerepet. A tavaly év első hónapjaiban ugyanis valamennyire lehetett magyarázni – más tényezők mellett – azzal is az akkugyártás korábbi hónapokhoz képest gyengébb teljesítményét, hogy egy évvel korábban nagyon magas volt a bázis, amihez viszonyítanak. Most ilyenről azonban már nincs szó, hiszen a 46 százalékos visszaesés a tavalyi január 3,2 százalékos szerény bővüléshez képest történt.
A magyar gazdaság másik alapköve, a járműgyártás sem remekelt, hiszen a termelés volumene januárban 3 százalékkal csökkent tavaly januárhoz képest, ezen belül a közúti gépjármű gyártása 0,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 6,2 százalékkal csökkent. Meghatározó ágazatként cserébe jól szerepelt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, hiszen 15,4 százalékos növekedést mért a KSH.
0,6 százalékkal csökkent az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása pedig 9,9 százalékkal volt kisebb, mint egy éve. A fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység területén 13,6 százalékkal nőtt a kibocsátás, a vegyi anyag, termék gyártása pedig 11,3 százalékkal nőtt.
Nem jelez érdemi fordulatot a rendelésállomány alakulása, hiszen a KSH szerint a feldolgozóipari ágazatok új rendelései 2,6 százalékkal csökkentek tavaly januárhoz képest. Ezen belül a belföldiek 4,4, az exportrendelések pedig 2,4 százalékkal csökkentek. Így végeredményben január végén az ipar teljes rendelésállománya 13,6 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőttitől. Éves bázison egyébként a rendelésállomány már 2023 szeptembere óta folyamatosan csökken.