Február utolsó hetén ébredtem először tüsszögve, aztán jött a kaparó torok, a könnyezés, a levertség. Egészen tegnapig biztos voltam benne, hogy megfáztam, méghozzá életem legidegesítőbb és leghosszabb náthájával: nem akar sem súlyosbodni, sem múlni. Figyeltem, mikor durran be, vártam, hogy elmúljon, és titokban felkészültem rá, hogy megint eljött régi ismerősöm, az Y-kromoszómások életét megkeserítő szörnyű kór: a férfinátha.
Nem történt semmi. Szembejött viszont a neten a népegészségügyi napi jelentés: az allergiaszezon nem egyszerűen közeleg, hanem rég itt van, őrjöngve virágzik és szórja a pollent minden, ami egyébként hagyományosan csak március közepén, április elején szokott ilyesmit művelni, pont, hogy azt nem írták a végére, hogy imádkoznak értünk. Ekkor esett le, hogy három hete allergiás vagyok.
A rend kedvéért, a közszolgálatiság jegyében idézzük ezt szó szerint:
A ciprus- és tiszafafélék, valamint az éger virágporának koncentrációja országosan magas, több helyen elérheti a nagyon magas szintet. A mogyoró, kőris és a nyár pollenkoncentrációja jellemzően a közepes – magas tartományban alakul, a szil és a fűzé jellemzően alacsony – közepes szintet érhet el. Alacsony koncentrációban jelen van még a juhar virágpora. A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony. A korai fák pollenjére allergiásoknál felléphetnek allergiás tünetek, melyek elsősorban orrfolyás, tüsszögés, illetve köhögés formájában jelentkezhetnek.
Szóval nincs mese, allergia ez, méghozzá a lehető legdurvább, olyan, ami öt-tíz éve még április elején-közepén durrant be. Ráadásul nem vagyok egyedül: szigorúan nem reprezentatív felmérésem szerint a megkérdezettek fele esett ugyanabba a hibába, mint én, azaz legalább egy hét eltelt a tünetek jelentkezése után, mire leesett nekik, hogy miről van szó. Allergiás ismerősöket egyébként nem volt nehéz találni, lévén, hogy az ország harmada – és a budapestiek majd’ fele – érintett; a riasztó statisztikákra még visszatérünk. Az okok egyértelműek: a klímaváltozás miatt minden korábban érik. A következmények azonban beláthatatlanok: a történetnek sajnos nincs vége ott, hogy „egy kicsit korábban kezdünk tüsszögni és gyógyszert szedni rá, hát istenem”.
Fotó: Getty Images
Mi történik?
Egy kis ismétlés sosem árt: az allergia olyankor alakul ki, amikor a szervezetünk ártalmatlan anyagokkal szemben indít immunválaszt. Ilyen anyag a pollen, a por, de tulajdonképpen bármi beindíthatja. A szervezetünkben ilyenkor a hisztamin nevű anyag szabadul fel, amely kiváltja az allergiára jellemző tüneteket, mint a viszketés, a tüsszögés vagy az orrfolyás. Jelenleg három folyamat zajlik és erősíti egymást világszerte:
egyre többen allergiásak;
akik már eleve allergiásak, azok egyre több dologra érzékenyek
a klímaválság miatt a tünetek egyre korábban jelentkeznek.
Azaz egyre többen és egyre tovább szenvednek.
A kutatók mára tényként kezelik, hogy (az ember által okozott) éghajlatváltozás a ludas. Nem csak arról van szó azonban, hogy azért virágzanak a fák, bokrok egyre korábban, mert mostanában már február közepén-végén is tavaszias az idő, és ez megkavarja a növények anyagcseréjét, hanem mert egyre több a légkörben a szén-dioxid: az ipari forradalom kezdete óta másfélszeresére nőtt az aránya, és a 20. század közepe óta meredeken emelkedik. Azaz a növények nem csak korábban érnek, de az intenzív fotoszintetizálásnak hála – ehhez kell a széndioxid – szó szerint burjánzanak, így több pollent juttatnak a levegőbe, mint korábban valaha.
Ezt nem mi mondjuk, hanem az Allergia Világszervezete (World Allergy Organization). A világ szinte összes allergológiai intézetét tömörítő szervezet több mint 70 éve figyeli a tendenciákat. (És valószínűleg az övék az egyetlen honlap, ahol tüsszögő emberek fotói fogadják a látogatót.) Ők nem csak a fentiekre figyelmeztetnek, hanem arra is, hogy az allergiarobbanásnak hála hamarosan az asztma is népbetegség lesz a világ legtöbb országában, hiszen azt a penész mellett az váltja ki, hogy az ember évekig ki van téve az allergéneknek. Amerikában 1980 és 1995 között megduplázódott az asztmás gyerekek száma, igaz, azóta „csak” egyenletesen növekszik az arányuk. Az allergiahelyzet súlyosságát inkább csak tippelni tudják, hiszen az emberek ritkán rohannak kórházba, vagy orvoshoz egy tüsszögőroham miatt, úgy a statisztikák hézagosak.
Magyarországon is jellemző, hogy az emberek inkább évekig szednek vény nélküli szereket ahelyett, hogy teszteltetnék magukat, de ettől még kimerítő kutatásokat folytattak itthon. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ egy 2022-es felmérése szerint
2,5 millió allergiás él az országban, azaz minden negyedik honfitársunk szenved a tünetektől.
Minden tizedik magyar ember a parlagfű pollenjére (is) allergiás; mindjárt elmondjuk, miért nagyon rossz hír ez. Ahogy azt is, hogy ez nem csak az egyének életét keseríti meg, de a nemzetgazdaságot is hazavágja.
A Népegészségügy kutatása szerint Nyugat-Magyarország és Budapest érintett a legjobban, a fővárosban majdnem a lakosság fele allergiásnak vallja magát. Országos szinten 35 százalék az arány. Eközben az érintettek alig kétharmadát diagnosztizálták, a megkérdezettek jó része ugyanis „elégedett a vény nélküli készítményekkel”, de sokan nem találnak szakorvost, vagy tudják, hova fordulhatnak, de túl sokat kellene várniuk, hogy sorra kerüljenek. Ami a polleneket illeti: a leggyakoribb „elkövetők” a fák közt a nyár, a nyír és a mogyoró – azaz javában benne vagyunk a szezonban.
Arról nem szól a kutatás, hogy mennyi munkaóra esik ki emiatt éves szinten, hiszen ezt nehéz felmérni: kevesen jelentenek beteget allergia miatt. Értsd:
Inkább bemennek dolgozni, csak nem tudnak.
Spanyol kutatók azonban vizsgálták a jelenséget, és arra jutottak, hogy az allergiás tünetek az országban átlagosan 21 százalékkal csökkentik a munka hatékonyságát – írja az Index. Egy amerikai felmérés szerint pedig évi négymillió munkaóra esik ki a betegség miatt. A Nemzetközi Mezőgazdasági és Biotudományi Központ kalkulációi szerint Európában évente 7,4 milliárd eurót emészt fel csak a parlagfű okozta betegségek kezelése. A többi allergén hatását nem vizsgálták, de az allergia végösszege ennek a többszöröse – úgy, hogy a megfelelő kezeléssel ezt mind megúsznánk.
Forrás: Házipatika
A java csak most jön, és a parlagfű lesz minden baj forrása
Elintézhetnénk annyival, hogy most már ez lesz, jobb, ha hozzászokunk, de az allergiahelyzet sajnos rohamosan romlik majd, a főkolompos pedig a parlagfű lesz. Azaz már most is az – de a klímaváltozás neki kedvez a leginkább, pláne, hogy nagyon szívós, gyorsan szaporodik, a terjedését legfeljebb hellyel-közzel szinten tartani tudjuk, kiirtani lehetetlen. Az, hogy egy növény mennyire allergén, azon múlik, mennyi pollent bocsájt ki, meddig teszi mindezt és hogyan reagál rá az emberi szervezet. Márpedig amit a parlagfű produkál, azt hívják a kutatók tökéletes viharnak.
„Nincs még egy növény, amely ennyi pollent küldene a levegőbe” – összegezte pár éve saját kutatását Lewis Ziska az amerikai agrárminisztérium növényszakértője.
Növényenként nagyjából egymilliárd szemcséről beszélünk, az ezeken található Amb a 1 nevű proteinra pedig intenzíven reagál az immunrendszer.
Ráadásul imádja a széndioxidot: Ziska már a kilencvenes években kísérletezett ezzel, különböző összetételű levegőt tartalmazó tartályokban nevelt parlagfüveket, és azt találta, hogy azok pont akkorára nőnek, mint amennyi a széndioxid-tartalom. Ez jelenleg 430 ppm, azaz egymillió részecskéből 430 széndioxid. A 600 ppm-es tartályokban nevelt parlagfű másfélszer akkorára nőtt, mint a szabadon élő példányok.
A ma érvényes számítás szerint 2050-re éri el a Föld levegője ezt az értéket, legalábbis, ha nem változik a károsanyag-kibocsájtás mértéke. Ez azonban egyre nő, azaz az adatot korrigálják. Jobb tehát, ha elfogadjuk, hogy még a mi életünkben, nagyjából húsz év múlva már másfélszer akkora lesz a parlagfű, mint ma, sokkal több lesz belőle, és sokkal tovább ontják magukból a pollent.
A városok járnak majd igazán rosszul: ahol sok a beton és kevés a zöld, valóságos hőkatlanként működnek az utak és az épületek, és ezeken a területeken sokkal nagyobb a széndioxid koncentrációja: átlagosan 30 százalékkal. A kutatók Amerika-szerte folyamatosan mérték a pollenértékeket 1995 és 2009 között. Ez alatt a szűk másfél évtized alatt a helyi időjárástól függően
13-27 nappal nőtt az idő, amikor a növények aktívak, azaz pollent szórnak a levegőbe.
Értsd: aki allergiás rá – ezt hívjuk errefelé szénanáthának – az jó esetben két héttel, rossz esetben egy hónappal tovább szenved miatta. És ez 16 éve volt – azóta ezeket az értékeket nyugodtan megszorozhatjuk kettővel.
Európában is hasonló a helyzet. A parlagfű a 19. század elején érkezett meg a kontinensre és azóta sem tudunk megszabadulni tőle. A francia állami klímakutató intézet, az LSCE kiszámolta, hogy 2050-re négyszeresére növekszik a levegőbe jutó pollen mennyisége a maihoz képest. A legsúlyosabb az észak- és a kelet-európai országokban lesz a helyzet, azaz mi sem ússzuk meg. Az aktív időszak pedig ugyanúgy nő majd, mint Amerikában: addigra egész augusztusban és szeptemberben virágzik majd ez a teljesen haszontalan növény, amelyet a közhiedelemmel ellentétben semmilyen formában nem szabad fogyasztni vagy bármire használni.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy az allergiára való hajlam örökletes, kimondhatjuk: egy negyed évszázad múlva az emberiség kétharmada allergiás vagy aszmás lesz, a következő generáció pedig alighanem teljes egészében.
Mit tehetünk?
Ez a rész sajnos rövid lesz: nem sokat. Nem fárasztánk senkit az olyan tanácsokkal, mint hogy erősítsük az immunrendszerünket, hiszen az allergének azt támadják meg, éljünk stresszmentes, kiegyensúlyozott életet és főzzünk bio alapanyagokból; bár ez mind segít, ezügyben nyilván mindenki eleve megteszi, amit tud. Azzal meg végképp nem, hogy mindenki irtsa a parlagfüvet legalább a saját portáján, hiszen ez eleve kötelező, súlyos százezreket kell fizetnie annak, aki elmulasztja. Marad az, hogy
tessék elmenni allergiatesztre, és ha kell, beszedni a vényes gyógyszert.
Megértünk mindenkit, aki ódzkodik a gyógyszerektől, pláne, ha szed már eleget az egyéb népbetegségekre, de jelenleg tényleg ez a leghatékonyabb módszer, hogy enyhítsük a ránk váró légúti és nyálkahártyát érintő szörnyűségeket. Aki pedig teheti, költözzön ki a városból, alapítson kisközösséget, kommunát, gondozza a (parlagfűmentes) kertjét, segítsék egymást és mentesítsék magukat a civilizációs ártalmaktól. Ez mondjuk az allergiahelyzettől függetlenül egyre szimpatikusabb ötlet.
The post Orrfolyás, tüsszögés, égő szemek: nem allergiaszezon az, ami jön, hanem a földi pokol first appeared on nlc.