Kövér László, az parlement elnöke csütörtökön a felvidéki Révkomáromba látogatott, hogy részt vegyen egy fogadáson az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából.
Itt Kövér elmondta, hogy a magyar szabadság íze soha nem felejthető, és ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Szerinte a Felvidék különösen jeles helyszíne az emlékezésnek és az ünneplésnek, mivel itt volt a kezdet és a vég, mert „bár a szó szűk értelmében vett forradalom Pesten tört ki március 15-én, a politikai és pénzügyi szabadságharc már március 3-án a Pozsonyi Országgyűlésben elkezdődött, a fegyveres szabadságharc pedig a komáromi erődben ért véget 1849. szeptember 27-én”.
Szerinte az 1848-as nemzedék egy akkor már több mint 300 éves magyar álmot valósított meg, a magyar állam függetlenségének helyreállítását, ami „a mohácsi csatamezőn önmagát és a nyugati civilizációt védve, ám a nyugati birodalmi politika által cserbenhagyva megroppant a túlerővel szemben, majd fokozatosan elveszítette függetlenségét”. Kövér László történelemértelmezésében a birodalmak ütközőzónájában élő magyarság történelmi tapasztalata, hogy valamely birodalmi megszállásánál csak egyvalami rosszabb: az, ha egy másik birodalom szabadít fel minket.
„Nagyszüleink nemzedéke 1945-ben megtapasztalta, hogy milyen a náci birodalmi megszállás alól a szovjet fegyverektől elnyert »felszabadúlás«, a mi nemzedékünk pedig 1990-ben megtapasztalta, hogy milyen az, amikor a kommunista birodalom által letaposott ország felett megjelennek a nyugati kapitalista »liberátorok«.”
Majd azzal folytatta az eszmefuttatást, hogy 1848-ban Bécsben birodalmi kapitalizmust akartak, de magyar kapitalisták, magyar bankok és magyar pénz nélkül. „1816-ban egy magánbank szerezte meg a birodalomban a pénzkibocsátás kizárólagos jogát, és ez az Osztrák Nemzeti Bank nevet viselő magánbank 1848 tavaszán elkezdte korlátozni a nemesfém alapú pénzkibocsátást, ami miatt a papírpénz értékcsökkenésétől tartó lakosság Budán és Pozsonyban is megrohamozta a pénzváltó helyeket. Ilyen körülmények között javasolta a pozsonyi Országgyűlésben Kossuth Lajos március 3-án az önálló magyar pénzügyminisztérium létrehozását, amiben a magyar monetáris szuverenitás iránti igény testesült meg.”
Kövér László szerint Kossuth tudta, hogy magyar gazdaságot és magyar államot csak magyar közpénzre lehet építeni. „A bécsi magánbank hitelt ajánlott a magyar pénzügyminisztériumnak annak fejében, hogy az elismeri a magánbank kizárólagos pénzkibocsátási jogát Magyarországon is, ám ezt Kossuth elutasította, mert tudta, hogy idegen magánhatalmak pénzéből nem lehet a nemzet érdekeit képviselő államot felépíteni.”
Szerinte ez volt a fordulópont, amikor a birodalom eldöntötte, hogy katonai erővel fojtja el a magyarok politikai és pénzügyi szabadságharcát. A házelnök úgy gondolja, több, mint jelképes értékű az is, hogy a világosi fegyverletétel után, miután a komáromi erődből elvonult a honvédség, a birodalmi katonaság máglyán égette el a magyarok pénzét, a Kossuth-bankókat, abban bízva, hogy a máglyatűzben végleg elvész a magyar szabadság is.
Majd egyenesen odaáig jutott, hogy 1990-ben a magyarokat és történelmi sorstársaikat Közép- és Kelet-Európában, nem az úgynevezett szabad világ, hanem csak a nyugati kapitalizmus birodalma szabadította ki a keleti kommunizmus lágeréből. „Nem akartunk arra gondolni, hogy az akkori nagy geopolitikai rendszerváltás számunkra (…) csak gyarmattartóink cseréjét jelentheti.”
Kövér arra figyelmeztette a magyarokat és a szlovákokat és minden térségbeli nemzetet, ma „az Európai Unió vezetése a szemünk láttára változtatja az uniót korábbi önmaga ellentétévé, egy keresztény- és nemzetellenes erővé, amelynek béke helyett háború, demokrácia helyett diktatúra, és jólét helyett az európai emberek elszegényítése a célja”. Szerinte mindez azért történik, mert ahogy egykoron a Habsburg-birodalom vezetését, úgy most az Európai Unióét is magánhatalmi érdekek ejtették túszul.
Kijelentette, hogy az európai emberek érdekei ellen folytatott jelenlegi politikai és gazdasági hadjáratban Magyarország olyan, mint 1849-ben a komáromi erőd volt: bevehetetlen. Szerinte 176 évvel ezelőtt a komáromi erőd magára maradt, Magyarország azonban most nem fog magára maradni, mert a Nyugat vezető erejének élére ismét a józan ész választott elnököt, aki a nyugati világot nem szétverni, hanem erősíteni akarja. Magyarország Európában nem társtalan, mert minden európai nemzetben a józan ész tábora van társadalmi többségben, és csak idő kérdése, hogy politikai többségé válva az európai nemzetek visszaszerezzék a saját országuk politikája feletti irányítást. (MTI)