A papír sok mindent elbír, azt viszont a legkönnyebben, ha nem adnak egzakt választ egy kérdésre. Bedő Dávid, a Momentum képviselője írásbeli parlamenti kérdésben szerette volna megtudni, mit gondol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A kérdés a következő volt: „Nem Oroszország robbantotta ki a háborút, Miniszter Úr?”.
A miniszter helyett a helyettese, Magyar Levente válaszolt a kérdésre, vette észre a Telex, egzakt válasz helyett azonban inkább kitért a válaszadás elől azzal, hogy a kormányzati sablont vetette papírra.
„A Kormány a háború kitörése óta következetesen támogatja a béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket” – írta válaszában.
A kérdés előzménye az ENSZ február végi közgyűlése volt, ahol a tagok két békejavaslatról szavazhattak: az EU által összerakottéról, illetve az Egyesült Államokéról, amelynek társszerzője Magyarország, legalábbis Szijjártó korábbi állítása szerint. (Az azonban nem derült ki azóta sem, hogyan is vagyunk társszerzők.) Mindkét békejavaslat az orosz-ukrán háború lezárásával foglakozott a háború hároméves évfordulójára időzítve. A különbség az volt, hogy míg az uniós elítélte Oroszországot az agresszió miatt, az amerikai nem.
Magyarország azonban 17 másik országgal együtt nem szavazta meg az európai-ukrán békejavaslatot, bár az ennek ellenére elsöprő többséggel ment át, 93 ország szavazott mellette. Magyarország ezzel egy igazán illusztris társaságba került, hiszen olyan országok sorakoztak mellette az ellenzőként, mint
Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Magyarország, aztán Moszkva olyan afrikai szövetségesei, jellemzően katonai diktatúrák, mint Szudán, Burkina Faso, Burundi, a Közép-Afrikai Köztársaság, Kongói DK, Eritrea, Mali, Egyenlítői Guinea vagy Niger, illetve Nicaragua, Izrael, Haiti, pár kis szigetállam és az Egyesült Államok.