Védelmi és külpolitikai kérdésekben egyre gyakrabban kell majd a hasonlóan gondolkodó európai országoknak együttműködniük, és ebben az együttműködésben nem feltétlenül lesz benne minden uniós ország, de benne lehetnek EU-n kívüliek is – erről beszélt az 444-nek Ruben Brekelmans, Hollandia védelmi minisztere.
A minisztert a Párizsi Védelmi és Stratégiai Fórumon tartott sajtótájékoztatóján kérdeztük arról, mennyire látja egységesnek az EU-t a múlt heti magyar vétó után. Videóriportunkban 4:10-től:
Nem az első alkalom, hogy 26 ország van az egyik oldalon, és Magyarország a másikon – ez nem jelenti azt, hogy nem tudunk előrelépni, Ukrajnának sok támogatást nyújtottunk már úgy is, hogy Magyarországnak más volt az álláspontja, mondta Ruben Brekelmans.
A miniszter szerint tudott így is haladni az EU, de a mostani helyzetben más megoldásokat is kell keresni, nem feltétlenül 27 ország együttműködésével, hanem más keretek között, például Nagy-Britanniával és Norvégiával közösen, adott esetben Magyarország nélkül.
„A biztonsági garanciák esetében a hasonló országokkal közösen tesszük ezt, a tettrekészek koalíciójával, ez hatékonyabb, mintha uniós keretek között csinálnánk, mert nem kell konszenzust teremteni, amikor már eleve a hasonlóan gondolkodó országok működnek együtt” – mondta a holland védelmi miniszter.
Kérdésünkre, hogy szövetségesnek, illetve partnernek látja-e Magyarországot, Brekelmans azt mondta: „Magyarország szövetséges, mert a NATO tagja, és gyakran partner is, de előfordul, hogy más nézőpontjuk van.”
„Néha meg kell kerülnünk Magyarországot”, fogalmazott Ruben Brekelmans.
A miniszter a párizsi fórumon többek között arról beszélt, hogy Franciaország és Hollandia a béke és a háború közötti szürkezónában van. „Lehet, hogy mi nem állunk háborúban Oroszországgal, de Oroszország hibrid háborúban áll velünk” – mondta, példaként pedig kibertámadásokat, kémkedést és szabotázsakciók előkészítését említette. Egy hibrid autóra végső soron azt mondjuk, hogy autó, így van ez a hibrid háborúval is, mondta.
Hollandiában ugyanakkor közben komoly belpolitikai vitát okoz az uniós fegyverkezés kérdése: a parlament a héten az Ursula von der Leyen által javasolt 800 milliárd eurós programban való részvétel ellen szavazott.