Megjelent a 2024-es globális levegőminőségi jelentés (Air Quality Report) – olvasható a dokumentumot kiadó svájci IQAir közleményében. A beszámolóban 138 ország, régió és terület közel 9000 településéről gyűjtött PM2,5-es (finomrészecskés) légszennyezési adatokat ismertetnek, az információk több mint 40 ezer hatósági mérőállomásból és érzékelőből származnak. Ezeket kutatóintézetek, kormányzati szervek, iskolák, egyetemek, nonprofit szervezetek, magáncégek és civil tudósok működtetik.
Az IQAir az adatokat az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított határértékkel vetette össze, az információkat pedig interaktív térképen keresztül szemlélteti. A felületen a kutatásba bevont országok, régiók és városok éves adatai egyaránt elérhetőek.
A WHO szerint a világ népességének 99 százaléka olyan területen él, amelynek levegőminősége nem megfelelő. Az ENSZ az egészséges levegőhöz való hozzáférést ugyan egyetemes emberi jognak nyilvánította, biztosítása azonban világszerte akadályba ütközik.
A légszennyezés számos módon befolyásolja negatívan az egészséget, gyermekekre nézve pedig különösen veszélyes. A PM2,5-ös légszennyezés többek között az asztma, bizonyos ráktípusok és tüdőbetegségek, valamint a stroke kockázatát növeli, magzati korban pedig a szívrendellenességek, az ekcéma, az allergia, illetve a kognitív, az idegrendszeri és mentális zavarok esélyét fokozza.
Magyarország különösen szennyezett
A 2024-es jelentés a 2023-ashoz képest összességében bővült, elsősorban Afrikában, igaz, Irán, Afganisztán és Burkina Faso ezúttal kimaradt a felmérésből. Tavaly így Csád, Dzsibuti és Mozambik bizonyult a három legszennyezettebb országnak.
A szakemberek mindössze 12 országban, régióban vagy területen regisztráltak olyan éves levegőminőségi szintet, amely megfelel a WHO ajánlásainak, ezek többnyire latin-amerikai, karibi vagy óceániai térségekben voltak. Pozitívumnak tekinthető, hogy a 2023-as 9 százalékról 2024-re 17 százalékra nőtt azon városok aránya, amelyek elérték az elvárható szintet.
Az interaktív térképet böngészve szembetűnő, hogy Európa középső és keleti területein általánosságban jóval súlyosabb a szennyezettség, mint nyugaton.
Még a legjobb hazai levegőminőségű település, Gyöngyössolymos esetében is közel kétszeres volt a regisztrált érték az ajánlott szinthez képest.
Világviszonylatban Magyarország a 84. helyen végzett a szennyezettséget tekintve. EU-s szinten a helyzet még rosszabb, csak Románia, Szlovénia, Lengyelország, Olaszország, Horvátország és Szlovákia előzött meg minket.
The post Térkép mutatja meg, mennyire súlyos a légszennyezés Magyarországon first appeared on 24.hu.