Oroszországnak rakétacsapást kell mérnie Ukrajnára az „Oresnyik” ballisztikus rakétával válaszul az eddigi legnagyobb ukrán dróntámadásra – jelentette ki Andrej Kartapolov, az Állami Duma védelmi bizottságának elnöke Moszkvában. „A döntés a legfelsőbb főparancsnok kezében van, de úgy gondolom, nem lenne felesleges [bevetni az Oresnyiket], sőt, jobb lenne nem csak egyet” – mondta a képviselő.
Ukrajna kedden hajnalban indította eddigi legnagyobb dróntámadását az orosz főváros ellen, amely során legalább 91 drón vette célba az orosz fővárost, Moszkvát. A támadásban két ember életét vesztette, több sérültet jelentettek, tüzek keletkeztek, és a repülőtereket lezárták, ami számos járatot érintett. Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy összesen 337 ukrán drónt semmisítettek meg Oroszország területén, ebből 91-et Moszkva régiójában és 126-ot a Kurszki területen, ahol az ukrán erők épp visszavonulnak.
Erre a támadásra akar válaszolni az orosz parlament. Az Oresnyik pedig az a rakéta, ami nagy riadalmat keltett tavaly november 21-én. Aznap az oroszok vadonatúj rakétát vetettek be Dnyiprónál. Az első hírek arról szóltak, hogy a csütörtöki támadáshoz interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) használtak. Ha ez így lett volna, annak óriási jelentősége lett volna, hiszen ilyen rakétát még soha nem vetettek be valódi háborús helyzetben. Később azonban kiderült, hogy amit bevetettek, nem ICBM volt.
A helyzetet végül személyesen Vlagyimir Putyin tisztázta. Jelezve a fejlemények komolyságát maga ült kamera elé, és számos fenyegetés mellett elmondta, egy új, eddig soha nem használt rakétát vetettek be Dnyiprónál. Ezt „Oresnyiknek”, azaz „Mogyoróbokornak” nevezték el. A rakéta a technikai besorolását tekintve nem ICBM, tehát nem a legmagasabb fenyegetést jelentő interkontinentális, hanem közepes hatótávú ballisztikus rakéta, azaz IRBM. Ugyanúgy felszerelhető nukleáris töltettel, a különbség – ahogy a nevéből is következik – a hatótávolságban van. Míg ICBM-nek azok a rakéták tekinthetők, amelyek minimum 5500 kilométeres távolságra képesek csapást mérni, addig az Oresnyik maximum ennyire tud elrepülni. Ugyanakkor fontos jellemzője a sebessége. Hiperszonikus, másodpercenként 3,4 kilométert képes megtenni, ami átszámolva több mint 12 ezer km/h-t jelent.
A világon nem nagyon létezik olyan légvédelem, ami képes az elfogására, Ukrajnának messze nincs ilyen képessége, és nehéz elképzelni, hogy a mostani rakétacsapás után bejelentett fejlesztések segítenének ezen. Néhány haditechnikai elemző már Putyin bejelentésével egy időben arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel olyan rakéta támadta Dnyiprót, amelyet 2011 óta építettek az oroszok Kapusztyin Jarban, az ország fő űr- és rakétaipari központjában, RS-26 Rubezs néven. Ezt szerelték fel most konvencionális fejjel, olyan technikával, amely egyszerre több hagyományos robbanófejet képes célba juttatni. Minderről ebben a cikkben írtunk hosszan. Brit védelmi források szerint azonban Oroszországnak csak korlátozott mennyiségű ilyen rakétája van.