A kisvárdai csigafeldolgozó üzemmel kapcsolatos csalás miatt az elsőrendű vádlottat felmentette, a másodrendűt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék, amely közel 2,6 milliárd forint vagyonelkobzást is elrendelt, közölte a törvényszék szóvivője hétfőn az MTI-vel.
Az elsőrendű vádlott nő egy olyan kft. ügyvezetője volt, amelynek 75 százalékban ő, 25 százalékban pedig egy cég volt a tulajdonosa. Ez utóbbit a nő külföldi állampolgárságú férje, a másodrendű vádlott irányította, de a működtetésben a feleség is részt vett.
Előzmények
Hadházy Ákos független képviselő januárban ezt írta az üzemről:
„2019-ben még maga Seszták Miklós mutyiügyi miniszter, Kisvárda korlátlan ura adta át a Bourgogne Gastronomie Kft. új üzemét. 2021-ben aztán a cég csődvédelmet kért, 2022-ben pedig elrendelték a felszámolását. A Külügyminisztérium szűkszavú válaszából kiderül, hogy ők már 2021-ben felmondták a támogatási szerződést. Viszont úgy tűnik, futnak a pénzük után, hiszen a 2,5 milliárd forint megtérülését a felszámolástól és egy ingatlan eladásától remélik”.
A csigafeldolgozó beruházás 6,5 milliárd forintból valósult meg, amihez az állami Eximbank biztosított 4,8 milliárd forintos hitelt, de az mfor.hu szerint nem ez az egyetlen bejegyzett zálogjog a cégnél. Úgy tudják, a Bourgogne Gastronomie Kft.-nél már 2019-ben jelentős, 7 milliárd forintos adósság halmozódott fel, de a 2020-as állapotáról egyelőre semmit sem tudni, mert a cég nem adta le a tavalyi évről szóló beszámolóját. Az mfor.hu korábban azt írta, a csigafeldolgozó beruházás 6,5 milliárd forintból valósult meg, amihez az állami Eximbank biztosított 4,8 milliárd forintos hitelt.
Az Opten szerint a Bourgogne Gastronomie valóban felszámolás alatt áll, az Eximbanknak pedig tényleg van zálogjoga a cégen. A társaság 2022 óta a NAV feketelistáján is szerepel, 2020 óta nem készített céges beszámolót, abban az évben 1,6 milliárdos árbevétellel 948 milliós adózott veszteséget hoztak össze, és 10 milliárd fölött voltak a kötelezettségeik. A cég tulajdonosa egyébként egy zalaszentgróti magánszemély, Kötél Bernadett, illetve egy zalaszentgróti székhelyű, szintén felszámolás alá került, francia tulajdonú cég (amely tulajdonosa és a zalaszentgróti magánszemély között családi kapcsolat lehet a nevek alapján).
Seszták Miklós egyébként az éticsiga-feldolgozó üzem 2017-es alapkőletételén azt mondta, „a 12 ezer négyzetméteres, korszerű üzem 300 új munkahelyet teremt a régióban”.
A vád
A Törvényszék szerint kft. mintegy 20 millió eurós (6,3 milliárd forintos) beruházással csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet tervezett létrehozni Kisvárdán. A finanszírozás 33,7 százalékát hitelből, 26,3 százalékát saját forrásból, 40 százalékát pedig állami támogatásból kívánták megvalósítani.
A projekthez 2015-ben a cég sikeresen kérvényezett több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást, emellett bankkölcsönt is igénybe vett. A hitel- és a támogatási szerződések alapfeltétele volt az 1,9 milliárd forintot meghaladó saját forrás, ám a kft. ezzel ténylegesen nem rendelkezett.
A vádirat szerint saját forrás igazolására valótlan tartalmú kölcsönszerződéseket, teljesítés nélküli számlákat készítettek, körkörös utalási láncolatot generáltak. A beruházást nem a vállalt feltételeknek megfelelően, például kevesebb foglalkoztatottal, hiányos beszámolóval, illetve tényleges saját erő nélkül, csak banki és állami támogatásból valósították meg.
A hiányosságok miatt sem a kölcsönök lehívására és igénybevételére, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, ezért az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatás és kamatainak visszafizetésére, ami nem történt meg. A vádlottak ezzel közel 2,6 milliárd forint kárt okoztak a központi költségvetésnek.
A Zalaegerszegi Törvényszék az elsőrendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette a költségvetési csalás bűntette és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétség vádja alól.
Az indokolásban elhangzott: a nő mindvégig következetesen, egybehangzóan nyilatkozott, kiemelte, hogy az üzleti döntések meghozatalára nem volt hatása, a tényleges döntéshozatal a másodrendű vádlott kezében volt, és az ő utasítása szerint cselekedett. Ez a gyakorlat volt érvényben a házaspár másik cége és az újonnan alapított vállalkozás esetében is.
A nő is tisztában volt azzal, hogy a beruházáshoz nem állt rendelkezésre megfelelő önerő, de az ennek biztosítását célzó ügyletetekben csak a folyamat elején, illetve a legvégén, aláíróként vett részt, az egyéb ügyleteket bizonyíthatóan nem ismerte, azokat férje intézte. Arról sem volt tudomása, hogy az önerő igazolására szolgáló szerződések és számlák mögött nem voltak valós gazdasági események.
A nő azon védekezését, miszerint ő abban a tudatban volt, hogy minden törvényesen zajlik, nem lehetett cáfolni. Az elsőrendű vádlott által elmondottakat a férje és a tanúk vallomásai is teljes mértékben alátámasztották.
A férjét mint közvetett tettest mondta ki bűnösnek a bíróság költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, ezért őt két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Ezen felül öt évre eltiltotta gazdálkodó szervezet vezetésétől.
A férfi a bíróságon ténybeli beismerő vallomást tett, de a felelősségét vitatta azzal, hogy ő nem titkolta, hogy forráshiánnyal küzd. A helyzet javítása érdekében és a magyar viszonyok ismertének hiánya miatt pénzügyi tanácsadók útmutatásai szerint eljárva jutott hitelhez, kölcsönhöz, valamint valótlan önerőhöz.
A bíróság szerint a férfinak üzleti tapasztalatai alapján tudnia kellett, hogy ez az út nem megfelelő.
Tény, hogy a cég megkapta a banki hitelt és az állami támogatást, létrehozták a gyártóüzemet, megvásárolták a szükséges gépeket, és megindult a foglalkoztatás is. A kft. célja a működés és a termelés volt, az odavezető út viszont büntetőjogi felelősséget von maga után, de ezt csak az ügyben szereplő két vádlott vonatkozásában volt jogosult vizsgálni a bíróság.
A bíróság a kft.-vel szemben csaknem 2,6 milliárd forint összegű vagyonelkobzást rendelt el, illetve az állam mint sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azaz a jogszabály szerint a követelést adók módjára kell behajtani.
Az elsőrendű vádlott és védője a március 5-én tartott tárgyaláson tudomásul vette az ítéletet, az ügyész, a másodrendű vádlott és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn. Ennek lejárta után minden fél tudomásul vette a döntést, így az hétfőn jogerőssé vált. (MTI)