2025. február 26-án a texasi hatóságok megdöbbentő hírt közöltek: egy iskoláskorú gyermek vesztette életét az államban tomboló kanyarójárványban. Az áldozat nem volt beoltva a betegség ellen – írja a The Guardian.
Ezt megelőzően 12 éven át nem regisztráltak halálesetet.
A texasi járványt február elején azonosították Gaines megyében, ahol az elmúlt években felerősödött vakcinaellenesség miatt az óvodáskorú gyermekek csupán 82 százaléka oltott, szemben a 93 százalékos országos átlaggal. Március elejéig több mint 160 esetet erősítettek meg Texasban és a közeli új-mexikói településeken, a betegek között alig akad oltott.
A trend teljesen egyértelmű: csökkent a védettség a fiatal generációknál, ami drasztikusan megnövelte a járványveszélyt. Szakértők szerint egészen elkeserítő, hogy egy olyan országban, ahol infrastrukturálisan minden adott a kanyaró megfékezésére, hasonló megtörténhet.
Szinte borítékolható, hogy a különböző védőoltások visszaszorulása, illetve a tágabb, a modern orvostudománnyal szembeni bizalmatlanság következtében az elkövetkező években hasonló járványok fognak kialakulni. A jelenlegi, texasi helyzet kiválóan megmutatja az oltásellenesség rövid távú hatásait, egyben adódik a kérdés, mekkora felelőssége van azoknak a köröknek, amelyek politikai és/vagy gazdasági előnyt igyekeznek kovácsolni az egyébként megalapozottnak semmiképp sem nevezhető szkepticizmusból.
Rendkívül fertőző
Daniel Pastula neurológus és orvosi epidemiológus a The Conversationnek nyilatkozott a betegséggel kapcsolatos ismereteinkről. Mint elmondta, a kanyaró tünetei, a rendkívül magas láz, az orrfolyás, a tüsszögés és a kötőhártya-gyulladás 10–14 nappal a fertőzés után alakulnak ki. Ezt követően a szájüregben fehér, úgynevezett Koplik-foltok, a fejen és a nyakon pedig később az egész testre átterjedő vörös kiütések jelennek meg. A tünetek három hét alatt múlnak el, a betegek az azok felbukkanása előtti négy naptól a megjelenésük utáni negyedik napig fertőzőek.
A becslések alapján minden ötödik páciensnél olyan súlyos állapot lép fel, amely indokolja a kórházi kezelést. Tízből egy embernél fülgyulladás keletkezik, néhány esetben ez maradandó hallásvesztéssel jár. 20-ból egy beteg kanyarós tüdőgyulladást, ezerből egy pedig súlyos agyduzzanatot tapasztal, mindkét állapot halálos kimenetelű lehet. Ritka esetekben, 10 ezerből nagyjából egyszer a páciens ugyan felépül, de a vírus egy évtizeden át lappang tovább az agyában, majd újra aktiválódva súlyos demenciát okoz, ami egy-három éven belül nagy eséllyel halállal végződik. A rendellenességre nincsen gyógymód.
The post Texas most megmutatja, hova vezet az oltásellenesség first appeared on 24.hu.