A brüsszeli közmédiaközpontból jelentkezett be ma reggel Orbán Viktor, hogy megtartsa szokásos péntek reggeli elmélkedését. Hosszú volt a tegnapi napja (ahogy írtuk is, talán utoljára tudott elmenni a falig), de végül az ő vétójával ért véget a rendkívüli EU-csúcs.
Nyilván senkit sem lep meg, hogy ezek után a beszélgetés is ezzel kezdődött, a riporter arra volt kíváncsi, hogy miért nem támogatta a magyar miniszterelnök az Ukrajna további támogatásáról szóló szövegtervezetet, mi volt az a véleménykülönbség amit nem lehetett áthidalni?
Orbán szerint semmi új nincs abban, hogy a másik 26 tagállam és Magyarország közt véleménykülönbség van, ezt eddig is áthidalták, most viszont új szelek fújnak, mert Európában immár szerinte az Egyesült Államok által vezetett békepárt és az Európai Unió másik 26 tagállama közt zajlik vita arról, hogy háború legyen vagy béke.
Vagyis, csak hogy tisztázzuk a dolgot: a szuverenitást, és különösen a magyarok szuverenitását mindenek felett őrző miniszterelnök épp azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok (ami nem Európában van, és így nem is tagja az Európai Uniónak) irányváltásának beköszöntével érzi magát felhatalmazva arra, hogy az uniós közösség akaratával szembemenjen.
Orbán szerint persze mi már három éve békepártiak vagyunk, az USA pedig csak most csatlakozott be mellénk, miközben a 26 uniós tagállam épp „ellenstratégiát” rak össze, hogy folytatni tudják a háborút.
Érdemes kiemelni, hogy Orbán úgy magyarázott erről az egész háborúról, hogy közben nem nagyon emlegette fel, hogy Ukrajna valójában egy megtámadott ország, az agresszor pedig Oroszország.
Illetve de, egy ponton mégis megemlítette az oroszokat: akkor, amikor arról beszélt, hogy „az oroszok állnak nyerésre”, így nem is érti, hogy miben bízik Brüsszel, miután az USA már kiállt az ukránok mögül, akik így gyakorlatilag a legfőbb támogatójukat vesztették el.
Orbán szerint ebben a helyzetben „nincs észszerű alapja ennek az álláspontnak”, mármint annak, hogy az EU támogatja Ukrajnát az agresszor elleni védekezésben. Ez ugyanis szerint csupán annyit jelent, hogy a többi tagállam a háborút választja a béke helyett.
És hát – szólt a további érvelés – egy háborút bizony finanszírozni kell, ami sok pénzbe kerül.
„Ha ezt végigviszik, az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra” – riogatta hallgatóit a miniszterelnök.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a NATO-ban is megváltoztak az erőviszonyok, az USA mellett ugyanis ott „Törökország, mi és Szlovákia” is békepártiak vagyunk, vagyis
„a NATO-ból se fog ide pénz érkezni.”
A magyar miniszterelnök szerint „az ukránoknak egy fillérjük sincs a 800 ezres hadseregükre”, miközben a háború lezárulta után 1 milliós hadsereget szeretnének, meg azt, hogy mindezt „mi”, vagyis az EU finanszírozza. Miközben – tette hozzá mintegy mellesleg – „Ukrajna mint állam, nem működik”, vagyis államként is finanszírozni kéne, és az uniós tagállamok hadseregeit is meg kéne erősíteni.
„Ennyi pénz nincs, nem hogy Európában, de talán még Amerikában sem” – szólt a verdikt.
Orbán szerint ma még úgy tűnik, hogy ő vétózott, de csak hetek kérdése és vissza fognak jönni az uniós vezetők, és ki fog derülni, hogy nincs erre pénz. nekünk pedig erre készen kell állnunk.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban ismét világossá tette az álláspontját: szerinte ennek nincs itt az ideje. Épp ezért terelődött a szó a véleménynyilvánító szavazásra, amit tegnap este dobott be a magyar miniszterelnök.
Miért érzi szükségesnek, hogy ebbe a döntésbe bevonja az embereket – kérdezte a riporter.
Orbán szerint Ukrajna uniós csatlakozása gazdaságilag tenné tönkre Európát.
„Úgy nem lehet őket megsegíteni, hogy mi tönkremegyünk, ezt a folyamatot időben meg kell állítani” – mondta a miniszterelnök, aki szerint mivel egyhangú döntésre lenne szükség ehhez, így fontos mielőbb jelezni, hogy mi Magyarország álláspontja a kérdésben, és időt kell nyernünk (bár azt nem mondta el, hogy miért lenne jó az időhúzás).
Ukrajna még nem tag, de a kereskedelmet kinyitottuk, „és abban a pillanatban kis híján tönkrementek a gazdák”, mondta Orbán, aki szerint a legelső veszélyeztetett csoport az agrárium, mert Ukrajnában nagy mennyiségű génmódosított áru jön létre, amit „ha ránk zúdítanak, tönkremegyünk”.
Ehhez jön még hozzá az, hogy „800 ezer ember van fegyverben, és Ukrajna eddig sem a közbiztonságról volt híres”, így az uniós tagságból fakadó szabad mozgás szerinte felelőtlenség lenne, ahogy munkaerőpiacilag is megsínylenénk, ha túl sok vendégmunkás akarna érkezni onnan.
De erre való a szavazás! – nyugtatta a hallgatókat a miniszterelnök. Elmondása szerint ezt a nemzeti konzultációk mintájára képzeli el. És hogy az mikorra várható?
„Én nem gatyáznék, igyekszem amilyen gyorsan csak lehet, elintézni” – tudatta a miniszterelnök, aki szerint Brüsszel épp számolgat, és a végén úgyis ara jutnak majd, amit ő már most mond, hogy túl sokba kerülne Ukrajna finanszírozása, ezért a magyar hang épp jókor érkezik meg a vitába.
Na de mennyi esélye van annak, hogy Brüsszel meghallja a magyarok hangját? – okvetetlenkedett a riporter, felidézve a nagysikerű rezsikonzultációt, amit „a választók majdnem 99 százaléka” támogatott, mégis az Európai Bizottság a rezsicsökkentés eltörlését forszírozza.
Na, igen. Ez Orbán Viktornak is fájó pont, aki előbb még felidézte a migrációs konzultációt.
Mi megvédtük a határainkat, de ezt az Unió mindig is kifogásolta” – szomorkodott a miniszterelnök, aki felidézte, hogy minket is megpróbáltak rávenni arra, hogy a német mintára inkább legyünk befogadók, de a magyar kormány ennek ellenállt, mire az Unió perelt, a bíróság elítélt, és a mai napig büntetést kell fizetnünk.,
A magyar kormány nem tudná se a bíróságon, se máshol képviselni ezt az álláspontot [mármint a sajátját], és ez csak azért lehetséges, mert az egész magyar közvélemény áll mellettünk blokkszerűen” – emlékeztetett minket a miniszterelnök.
Emlékeztetek ezen a ponton én is: a „bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet” 2015-ben mintegy 8 millió választópolgárnak küldték ki, ebből nagyjából 1 millióan küldték vissza. Az eredményeit pedig itt lehet böngészni, csak hogy lássuk, mit takar a magyar miniszterelnök szerint az egész magyar közvélemény.
Ugyanígy támadja Brüsszel a rezsitámogatást is, szerencsére Orbán szerint „ebben is egységes Magyarország, elsöprő többség áll a kormány mögött.”
A számok nyelvén ez így néz ki: 1 millió 512 ezren válaszolták azt, hogy a rezsitámogatást továbbra is fenn kell tartani.
A miniszterelnök mindenesetre kicsit riogatott azzal, hogy ha Brüsszel eltöröltetné velünk a rezsicsökkentést, a magyar családoknak évi 250 ezer forint helyett félmillióval többet kéne fizetniük a gázért, és ezt „a magyar családok nem bírnák ki”.
Itt át is fordultunk gyorsan a magyar családokat támogató kormányzati intézkedésekre. Az árréscsökkentési egyeztetések haladnak, bár nem elég gyorsan, legalábbis Orbán véleménye szerint, aki viszont szeretné elkerülni a hatósági eszközök bevetését, így adott még egy hetet a renitens áruházláncoknak.
Az USAID-forrásokhoz kapcsolódó botránnyal kapcsolatban a miniszterelnök már inkább csak ismételte önmagát, beszélt a rossz dollárokról, amik befolyásszerzési céllal gurultak be az országba, arról, hogy nem csak onnan, de Brüsszelből és a Soros-hálózatból is gurultak ugyanezzel a céllal pénzek, ezeket fel fogják tárni, és megteremtik a jogszabályi környezetet, hogy hasonló se fordulhasson elő többé – ismételte magát a miniszterelnök.
Milyen belpolitikai következményei lehetnek ennek? – érdeklődött a riporter.
„Sokszáz millió, tehát milliárd forint fog kikerülni a magyar közéletből, és végre nem a külföldiek hangját fogjuk hallani, hanem azok a viták zajlanak, amik a magyarok érdekeit szolgálják” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a közpénzből kistafírozott közmédia brüsszeli központjában,
nem emlékeztetve hallgatóit arra, hogy a magyar nyilvánosság jelentős részét a magyar kormány állami eszközökkel kebelezte be az elmúlt években, olyan médiabuborékot hozva létre, amelyben a megyei lapoktól a bulváron át a köztelevízió esti meséjéig mindent átsző a propaganda. De ezt már csak én teszem hozzá.
Arról, hogy Orbán a csütörtöki rendkívüli EU-csúcson kihasználta az egyik utolsó lehetőségét, hogy valódi kárt okozzon a nemzetközi politikában, itt írtunk bővebben.