Kormányunk már hosszú évek óta hangoztatja, hogy a magyar mozgóképeknek történelmünk nagy hőseiről kellene szólnia. Tavaly tavasszal megkaptuk a Most vagy soha című Petőfi-filmet, hogy aztán hasonló időzítéssel idén a Hunyadi Jánosról szóló méregdrága szuperprodukció debütáljon a TV2 képernyőjén. Két epizód alapján úgy fest, hogy a nagy törökverőt egy állatias ösztönei által irányított tesztoszteronbombaként kívánják ábrázolni, aki a dugásnál csak egy dolgot szeret jobban: ha csatába mehet, hogy törököt gyilkoljon.
Van pénz lóvéra
Kádár L. Gellért meggyőző megformálásában kapunk egy magyarosított Conan, a barbárt, és ebben a történetben tényleg minden van, ami a mai kardozós történelmi vagy épp fantasy sorozatok sajátja: csatajelenetek, udvari ármánykodás és annyi mellmutogatás, hogy ehhez képest a Trónok harca korai szezonjai szinte már prűdnek tűnnek. Valószínűleg a vetkőzés olcsóbb látványelem, mint a CGI sárkányok, más indokra nehezen tudok gondolni.
Kádár L. Gellért, Hunyadi János szerepében (Fotó: NFI)
Amúgy sem túl korrekt húzás részemről az olcsó szót használni a Hunyadival kapcsolatban, ugyanis
ez a sorozat minden volt, csak nem olcsó. A büdzsé végösszege a hírek szerint húszmilliárd forint körüli – csak a szerda esti díszbemutatóra több mint 70 milliót költöttek és az állam állta a cechet -, és ezúttal nem szórtak el az egészet egy kétes értékű Buda díszletváros felhúzására: akad néhány cikizni való a Hunyadiban, de az biztos, hogy a rá költött pénz nagy része ott van a tévé képernyőjén.
Én az első két epizódot mozivásznon láttam, és még a nagy képen sem látszott olcsónak a sorozat látványvilága. A csatajelenetek itt tényleg csatajeleneteknek tűnnek, és nem tizenkét páncélos statiszta csépeli egymást a háttérben, próbálva elhitetni velünk, hogy ők valójában kétezren vannak. Emellett a CGI is meggyőző volt.
Szakmailag a Hunyadi valóban előrelépés a magyar filmgyártásban: ordít róla, hogy az idehaza forgott amerikai és angol szuperprodukciókon edződött stábtagok az ott tanultakat már hazai produkciókban is alkalmazni tudják. Tény, hogy a sorozat látványvilága nem épp a legegyedibb, és bármikor össze lehet téveszteni egy hasonló Netflix vagy épp HBO gigaprodukcióval, de ez a kritika egyben dicséret is: azt jelenti, hogy már pazarul le tudjuk utánozni, ha látunk valami jót.
Fotó: NFI
János és Erzsi története
A Bán Mór regényfolyama alapján készült Hunyadi címszereplőjének motivációját rögtön a nyitójelenet megalapozza: betör a gaz török Hunyad várába, és a néppel együtt lemészárolja Hunyadi aput és Hunyadi anyut is, a kis Jankó pedig bosszúszomjas tekintettel réved a távolba. Ugrunk az időben, Jankó már János, és nincs olyan nőnemű Hunyad vára környékén, aki őt látva ne akarna azonnal tucatnyi gyereket szülni neki.
Bár elmondása szerint több száz affér van már mögötte, ő most már a szerb nemes leányba, Mara Brankovicba (Törőcsik Franciska) szerelmes, és bár örömmel feleségül venné, nincs abban a rangban, hogy méltó kérője legyen. Végül esélye sem lesz a frigyre, ugyanis Marát az apja a népek közti kölcsönös barátság – értsd: ne nyírj ki minket, kedves török – jegyében odaajándékozza ágyasul a török szultánnak, aki ezek szerint Európa leigázását szexuális értelemben is szerette volna megvalósítani.
Jánosunk egy kicsit zabos, a szíve bánkódik Mara után. Ám egy igazi szupermagyar szíve nem maradhat összetörve sokáig: hamarosan már Szilágyi Erzsébettel (Rujder Vivien), a kardforgató szándékú, tüzes ifjú hölggyel flörtöl, hogy aztán gyorsan nőül is vegye.
A középkorban járunk, itt bizony nincs honeymoon: Madeirára szóló páros repjegy helyett Hunyadinak be kell vonulnia a királyát szolgálni, magára hagyva asszonykáját Hunyad várában, ami legalább annyira barátságos és hívogató hely, mint a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház.
Hunyadi próbál szövetségeseket gyűjteni tervéhez, hogy eséllyel szálljon harcba az egyre fenyegetőbb törökkel, de természetesen a töketlen nemes urak nem látják úgy a veszélyt, mint ő, ezért inkább csak sz*rkavarásra telik tőlük. A második rész végére Hunyadi eljut Olaszországba, ahol a királya egy dúsgazdag olasz szolgálatába állítja dúvad harcosát, hogy jó ideig esélye se legyen hazamenni az ő Erzsikéjéhez.
Kádár L. Gellért és Rujder Vivien (Fotó: NFI)
Propaganda?
Furcsa érzés lehetett a szerda esti díszbemutató páholyában ülő NER-elitnek a Hunyadit nézni. A sorozat főhőse egyesíteni próbálja a nyugatot a kelet (oké, délkelet) felől érkező hódító szándékú szuperhatalommal szemben. Az meg talán még furcsább, amikor a sok-sok állami pénzt kapott sorozat második epizódjában elindul egy szexjelenet Jordán Adél és Hermányi Mariann karakterei között. Sorra hozzák a homofób törvényeket, épp a Pride betiltására készülnek, erre ott ülnek kicsípve a Müpában egy állami csilliárdokból készült szuperprodukció leszbikus szexjelenetét nézve. Jó lett volna meglesni Kövér László vagy Schmidt Mária arcát, de sajnos túl messze voltam a páholytól ahhoz, hogy láthassam.
Egyébként egy ilyen produkció hosszú éveken át készül, így gyakorlatilag képtelenség aktuálpolitikai érdekekhez igazítani.
Ettől még a Hunyadi a a Semmelweishez hasonlóan leegyszerűsített világképpel bír: az árulók, a jellemtelenek és az igazán nagy kavarógépek szinte soha nem magyarok, hanem külföldiek
, és természetesen az említett leszbikus szexjelenetben érintett karakterek sem magyar leányok (csak az őket alakító színésznők azok).
Az azonban mindenképp a Hunyadi mellett szól, hogy miközben nézed, a fentiek ellenére sem érzed azt, hogy propagandával lenne dolgod. Fantasy köntösbe öltöztetett történelmi mesét mondanak nekünk, méghozzá a kisebb döccenőkkel együtt is profin, korrektül hozva azt, ami egy hasonló sorozattól elvárható. A színészek is jók, Kádár L. Gellértnek tényleg elhisszük, hogy ő a helyi menő csávó a Dungeons & Dragonsból, Rujder Vivien tökéletes tűzről pattant menyecskeként, Törőcsik Franciska pedig a Hunyadi legdrámaibb szerepében tündököl. Egy-egy mellékszerepnél éreztem csak problémákat, a török szultánt játszó színész például egyenesen olyan, mintha egy szappanoperából költözött volna át ide.
A film sajtótájékoztatóján az alkotók elmondták, hogy amennyiben a Hunyadi sikeres lesz – ez esetben a sikernek nemzetközi sikert kell jelentenie a magas árcédula miatt -, gondolkodnak a folytatáson: Mátyás király sztoriját is örömmel elmesélnék. Mondjuk arra kíváncsi leszek, hogyan fogadja majd az aktuális politikai környezetben a nyugati közönség a történetet, amiben egy magyar hős menti meg Európát a kelet felől érkező veszedelemtől…
A Hunyadi sorozat dupla epizóddal indul szombat este a TV2-n, a harmadik részre pedig csak vasárnapig kell várni.
The post Megszületett minden idők legkanosabb magyar sorozata – Hunyadi kritika first appeared on nlc.