Német László, a belgrádi római katolikus főegyházmegye magyar származású, vajdasági születésű érseke, pápaválasztó bíboros nemrég arról beszélt a Partizánban, hogy az utóbbi években eléggé erős konzervatív változás történik a világban, és ez különösen Amerikából jön. „Tehát az Egyesült Államokban hihetetlenül erős a pápaellenesség, ha szabad ezt így mondanom. Természetesen nem mondhatom, hogy 100 százalék mindenhol, de nagyon erős, és a konzervatív források nagy része onnét jön, és úgy jön át Európába” – mondta Német, hangsúlyozva, hogy a katolikus sajtóban és a püspökök között is komolyan Ferenc pápa ellen vannak.”
Buda Péter nemzetbiztonsági elemző Friderikusz Sándorral beszélgetett arról, hogy Donald Trump visszatérése hogyan forgatja fel a világrendet, és a volt nemzetbiztonsági főtiszt beszélt arról is, hogy a Trump-kormányzat hogyan igyekszik befolyásolni a Ferenc pápa halála esetén következő pápaválasztást.
Buda Péter felidézte, hogy Ferenc pápa 2016-ban Trumpra utalva azt mondta: „Az, aki csak falak, és nem hidak építésében gondolkodik, nem keresztény.” Amikor pedig Trump bejelentette, hogy több millió bevándorló tömeges deportálására készül, azt a a katolikus egyházfő gyalázatosnak nevezte.
A pápa Trump mellett az amerikai elnök embereit is rendszeresen bírálja, különösen azt, hogy J. D. Vance az amerikai külpolitikát (főleg Trump bevándorlásellenességét) próbálta teológiai fogalmakkal keresztényi alapokra helyezni. Az alelnök az „ordo amoris”, azaz a „szeretet rendje” elve alapján beszélt arról, hogy az erkölcsi kötelességeink hierarchiában állnak, így először a családunkat és közösségünket kell előnyben részesíteni a határainkon kívüli emberekkel szemben, tehát a trumpizmus – ami az amerikai polgárokat helyezi az első helyre – hű marad a keresztény nyelvezethez.
Ferenc pápa erre az amerikai püspököknek címzett levelében arról írt, hogy az „ordo amoris” arról a szeretetről szól, ami kivétel nélkül mindenki számára nyitott testvériségre épít, és az „Amerika az első” megközelítés igenis ellentétes az evangélium üzenetével. Ezzel pedig a pápa feldühítette a Fehér Házat – mondja Buda Péter.
A nemzetbiztonsági elemző arról is beszélt, hogy Ferenc pápa Robert McElroy bíborost nevezte ki washingtoni érsekének, aki nemcsak a migránsok egyik legnagyobb támogatója, hanem az Egyesült Államok egyik leghangosabb Trump-ellenes egyházi szereplője is.
Buda Péter szerint most egy amerikai kísérlet zajlik arra, hogy az USA-t keresztényként határozzák meg egy törzsi, exkluzivista alapon, és ezzel szemben áll Ferenc pápa keresztény internacionalista vagy univerzalista felfogása.
Csakhogy Ferenc pápa állapota válságos, és az egyházi hírügynökségeken már lehet elemzéseket olvasni arról, hogy a Vatikán számít arra, hogy az USA komoly nyomást fog gyakorolni a pápaválasztásra. „Számukra egy olyan pápa lenne ideális, aki a saját politikai és teológiai irányvonalukat követi. Így elkerülhető lenne egy újabb olyan helyzet, amikor a pápa egy nyílt levélben megfeddi az amerikai alelnök teológiai felkészültségét” – mondta Buda Péter.
Arról, hogy képes-e az amerikai politika befolyást gyakorolni a pápaválasztásra is, azt mondta: „Nem feltétlenül konkrét személyek közvetlen befolyásolásával, hanem azzal, hogy bizonyos politikai témákat állít előtérbe, amelyek közvetve nyomást gyakorolhatnak a bíborosi testületre. Ha a bíborosok úgy érzik, hogy a világ egyik legnagyobb hatalma egy bizonyos irányba akar haladni, talán megfontolják, hogy érdemes-e alkalmazkodniuk ehhez.”
Buda szerint kérdés, hogy az egyház rövid távon gondolkodik-e, és úgy véli-e, hogy egy Amerika-barát pápával együttműködésre léphet egy keresztény politikát hirdető amerikai vezetéssel. Ha viszont valóban globális egységet akar létrehozni, „figyelembe kell vennie, hogy a világ nagy része nem fehér, nem keresztény és nem nyugati”, márpedig ilyen, inkluzívabb megközelítéssel az egyház nem fog beállni ebbe a törzsi, exkluzivista sorba, hanem arra számít majd, hogy ez az amerikai, konfrontatív politika előbb-utóbb megbukik – mondta Buda.
Szerinte ha az USA kizárólag erőből, csípőből tüzelve próbálja vezetni a világot, előbb-utóbb maga alatt vágja a fát, mert a soft power, vagyis a mentális, kulturális és adott esetben vallási tényezők ügyesebb használata elengedhetetlen, ebben pedig az egyháznak is szerepe lehet.
Az El Pais két hete arról írt, hogy ha Ferenc pápa a közeljövőben meghalna, hosszú konklávé lenne várható. A 2005-ös konklávén négy szavazás volt, a 2013-ason pedig öt, ezek a nagyon összetett pápaválasztások másfél napig tartottak, a következő inkább az 1978. októberihez (nyolc szavazás) hasonlítana, amikor a két nagy tábor ütközése arra kényszerítette a bíborosokat, hogy egy ismeretlen jelöltet keressenek: Karol Wojtyłát, aki aztán II. János Pál pápaként meghatározott egy korszakot. De akkor a hidegháború zajlott, most viszont sokkal nehezebb értelmezni a világpolitikát.