Hiába a nagyobb tüntetések, 2023 őszén nem látszott a fiatalok felébredése, politikai lázadása. A többi között ez derül ki a Papházi Viktor, Oross Dániel és Szabó Andrea szerkesztette, a fiatalok politikai aktivitását kutató tanulmánykötet írásaiból. A Csendes? Mozgalmi? – Miként jellemezhető a magyar ifjúság a 21. században című novemberben bemutatott kötet abból indul ki, hogy a fiatalok közéleti tevékenységét a racionális lázadás terminussal lehet pontosan körülírni. A 2012-ben használni kezdett fogalmat így írják körbe a kötet bevezetőjében: „A racionális lázadó fiatal alapvetően közönnyel viszonyul a politikához, de akkor, és csak is akkor, ha őt közvetlen közelről érintő társadalmi problémával találkozik, akkor abban az egy kérdésben mégis hallatja a szavát”. (A fogalom tartalmát tekintve megegyezik a kortárs politikai szocializációs munkák által használt készenléti állampolgár vagy alvó polgár terminusokkal.)
A tanulmányok alapján racionális és lokális lázadásokat lehet látni, ekként értelmezhetők az oktatás ügyében tartott kisebb-nagyobb tüntetések is.
Azért gondolom, hogy ez fiatalokra jellemző magatartás, mert a társadalom idősebb csoportjainál még ennyit sem látok
– mondta lapunknak Szabó Andrea szociológus, a kötet egyik szerkesztője. Szerinte tehát a racionális lázadás a társadalom egészét nézve pozitív jelenség. Hozzátette, hogy a tüntetések résztvevői jellemzően a társadalomnak ugyanabból a nagyvárosi, de főként budapesti, liberális, baloldali, középosztálybeli rétegéből kerülnek ki. „Sajnálatos módon a fiatalok szocializációja olyan, hogy egy bizonyos életkor után eltűnik a gondolkodásukból ez a racionális lázadás, és beleilleszkednek a magyar társadalom alapvetően passzív politikai magatartásába” – mondta.
Varga Jennifer / 24.hu Szabó Andrea közvéleménykutató
Oross Dániel, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa és a kötet másik szerkesztője lapunknak úgy fogalmazott: „Igazából nincsenek olyan érdekérvényesítő csatornái a fiataloknak, ahol tartósan tudnák hallatni a hangjukat”. Szerinte „szerencsésebb társadalomfejlődésű országokban” egy-egy fiatalok számára fontos tüntetés hatására – mint amilyen az influenszer-tüntetés volt Magyarországon – kiépülnek újfajta érdekérvényesítési csatornák. Oross szerint azért is marad racionális lázadás a fiatalok viselkedése, mert nem csatornázódik be valami nagyobba. Hangsúlyozta azonban, hogy ez nem csak Magyarországon jellemző.
Az idősebb társadalom átad bizonyos mintákat. Az ifjúság jelentős részére hat az a fajta attitűd, hogy úgysem fog történni semmi, nem érdemes csinálni semmit.
Nem minden fiatal veszi azonban át ezt, Oross szerint az egyetemi hallgatók hajlamosak arra, hogy akciókban vegyenek részt.
The post „Hat az az attitűd, hogy úgysem történik semmi” – hogyan jellemezhető a magyar ifjúság? first appeared on 24.hu.