Egyre valószínűbb, hogy a kórházban rekedt kisbabák többségéről nem mondtak le a szüleik, hanem a gyámhatóság akadályozza meg, hogy hazavigyék őket – mondta a Népszavának a TASZ esélyegyenlőségi és önrendelkezési programjának vezetője, Boros Ilona. Szerinte erre utal, hogy tavaly nyár óta csak 59 újszülöttet, csecsemőt nyilvánítottak örökbe fogadhatónak, holott júliusban a kormány bevezetett egy új, gyorsított, a szakemberek által sok ponton kifogásolt örökbefogadási rendszert.
Az, hogy a gyorsítás ellenére „a többi 240, vagy még több kisbaba esetében ez azért nem történt meg, mert a szüleik valójában nem hagyták el, hanem szeretnék hazavinni őket” – nyilatkozta Boros. Az új szabály szerint az a kisbaba adható örökbe, akiért 6 hét után a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik. A kórházban töltött hosszú idő miatt merül fel a gyanú a TASZ szerint, hogy az 59 kisbaba kisbaba kivételével az újszülöttek többségét látogatják, haza is vinnék, de valami vagy valaki megakadályozza őket ebben.
Egy ilyen konkrét ügyet fél év után sikerült lezárni a napokban: egy Marianna nevű anyától a gyerekét a születés után elválasztották, és nem engedték hazavinni. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy Marianna túlzottan aggódik a koraszülött gyerekéért, lelkileg labilis, és nem volt „elég együttműködő” a gyermekvédelmi szakemberekkel.
A Népszava szerette volna megtudni az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattól, hogy hány újszülött, csecsemő él most kórházban azért, mert a gyámhatóság nem engedi őket haza, milyen kritériumok, szempontok alapján döntenek erről, a gyámügyi szakember miként ellenőrzi, hogy a gyanúja megalapozott-e. A kérdéseikre nem kaptak választ.