A tragédia hétfőn dél körül történt. Alexander S. egy sötét Fordot vezetve nagy – legalább 60 kilométer per órás – sebességgel hajtott a sétálóutcán tartózkodó emberek közé. A férfi ezt követően megpróbált elmenekülni a helyszínről, azonban egy Muhammad Afzal nevű, pakisztáni származású taxis utána eredt, és a Rajna kikötőjéhez közel egy zsákutcában sikerült elállnia az útját.
Rövidesen megérkezett a rendőrség is, ám az őrizetbe vétel során S. szájon lőtte magát egy riasztópisztollyal, ezért előbb kórházba szállították, majd átvitték egy börtönbe. A gázoláshoz használt kocsiban a helyszínelés során találtak egy jegyzetlapot, rajta matematikai képletekkel a féktáv és a sebesség kiszámításához.
Bár a rendkívüli állapot mindössze fél óráig tartott, Christian Specht főpolgármester arról beszélt, hogy hétfő fekete nap lett Mannheimben, a 320 ezer lakosú várost sokkolta az incidens. Különösen azért lehetett fájdalmas, mert mindössze tíz hónappal korábban egy iszlamista a mannheimi piactéren olyan súlyosan megsebesített egy fiatal rendőrt, hogy az később belehalt a sérüléseibe.
Thomas LOHNES / AFP Mannheim 2025. március 3-án.
Idegesnek tűnt, de nem volt barátságtalan
Alexander S.-szel kapcsolatban egyelőre csak részleges információk állnak rendelkezésre. A 40 éves férfi Heidelbergben született a Berliner Morgenpost információi szerint, Ludwigshafenben lakott, és a legutóbbi munkahelyén tájkertészként dolgozott – bár azt nem tudni, hogy a bűncselekmény idején volt-e munkája. Egyedül élt, élettársa, gyereke nem volt.
S. többször volt már büntetve: egyszer ittas vezetés miatt, egy másik alkalommal (2018-ban) egy Facebook-kommentért gyűlöletbeszéd miatt pénzbüntetést kapott, tíz évvel ezelőtt pedig egy rövid időre börtönben is ült testi sértés miatt. Az FAZ arról írt, hogy az S. internetes tevékenységével kapcsolatos, eddig nyilvánosságra került információk között vannak szélsőséges nézetekre utaló jelek, például képek fegyverekről és az északi mitológia isteneiről, de a rendőrség a nyomozás jelenlegi szakaszában nem gondolja azt, hogy ennek köze lett volna a gázoláshoz.
A férfinak a tetthelytől nagyjából 15 percre található lakásában a rendőrség hétfőn tartott házkutatást. A német lapok több szomszédot is megkérdeztek S.-ről, egyikük azt mondta, hogy
gyakran idegesnek tűnt, hektikusan beszélt, de soha nem volt barátságtalan.
Egy másik szomszéd kijelentette, sosem gondolta volna, hogy Alexander S. ilyen szörnyű tettre képes. A nő elmesélte: bár általában csak köszöntek egymásnak a folyósón, egy alkalommal, amikor kizárta magát a lakásból, S. nagyon segítőkész volt, és ott maradt vele a lépcsőn, amíg megérkezett a lakatos.
A férfi egyik barátja egy, az ámokfutást megelőző részletet árult el az újságíróknak:
Alexanderrel fél órával a bűntett előtt beszéltünk telefonon, és semmi sem utalt a tervére. Csak annyit tudunk, hogy az anyja nagyon beteg.
Egy ismerőse szerint a férfi az utóbbi időszakban furcsán viselkedett, gyakran csak bámult a semmibe, majd hirtelen elkezdett nevetni. Ez alátámaszthatja az ügyészség álláspontját, miszerint vannak arra utaló jelek, hogy a férfinak valamilyen mentális betegsége van, ezért a nyomozók most erre összpontosítanak.
Ronald Wittek / EPA / MTI Helyszínt biztosító rendőrök Mannheimban 2025. március 3-án, miután egy autós a tömegbe hajtott a németországi város központjában.
Mit mond a kriminológus?
Ugyan Alexander S. tényleges motivációja csak később derülhet ki, a Focus Online hírportál egy szakértő segítségével megpróbált felállítani egy elméletet. Axel Petermann neves kriminológus és profilozó szerint elképzelhető, hogy S.-t a korábbi merényletek motiválhatták, például a müncheni vagy a magdeburgi – ez meglátszik a kivitelezés módjában is.
Hasonlót láthattunk az ezredforduló környékén (az amerikai) iskolai lövöldözéseknél. Abban az időben sok utánzó akadt, akik hasonló cselekményekkel fenyegetőztek vagy végre is hajtották azokat. Vannak olyan emberek, akik számára vonzó lehet egy komoly nyilvánosságot kapó, nagy horderejű bűncselekmény, és ők is hasonló tapasztalatra és hírnévre szeretnének szert tenni.
Petermann felhívta a figyelmet arra is, hogy az ilyen cselekmények kiemelt megjelenése a médiában hasonló bűncselekményekre ösztönözheti a mentális zavarokkal küzdő embereket. Arra kérdésre, hogyha Alexander S. korábban többször is összetűzésbe került a hatóságokkal, miért ez az első bűncselekménye 2018 óta, a kriminológus úgy vélekedett: egy nyugodtabb, problémamentes időszak után valamilyen krízis felerősítheti a betegségét, és kiválthat erőszakos cselekedetet. Ezt az elméletet akár alá is támaszthatná S. édesanyjának súlyos betegsége.
Ronald Wittek / EPA / MTI Virágot tesz le egy nő 2025. március 4-én, miután az előző nap egy férfi autójával a tömegbe hajtott Mannheimban.
Felmerült az is, hogy miközben vasárnap a farsangot záró rendezvényeken mintegy 250 ezer ember vett részt, a férfi miért a jóval csendesebb hétfőt választotta az ámokfutás időpontjául. Petermann nem zárja ki, hogy ez tudatos döntés volt, mert ugyan vasárnap több áldozat is lehetett volna, a biztonsági intézkedések is szigorúbbak voltak. Az elkövető akár egy bizarr „költség-haszon elemzést” is végezhetett, hogy kiszámolja, miként tud végrehajtani egy számára jelentős tettet anélkül, hogy túl sok kockázatot vállalna – tette hozzá a kriminológus.
The post Mentális betegséggel küzdhetett a mannheimi ámokfutó first appeared on 24.hu.