Példátlan dolog történt hétfőn: Magyar Levente külügyi államtitkár repülőgépét egyszerűen nem engedték leszállni Szarajevóban, az uniós főképviselő irányította Bosznia-Hercegovina fővárosában. Orbán Viktor diplomáciája pár hónapja új sebességfokozatba kapcsolt a Balkánon: miután Magyarország már korábban Vucic szerb elnök szövetségese lett, Orbánnak Boszniában is lett véleménye, amennyiben az elszakadáspárti boszniai szerb elnök, Milorad Dodik nyílt támogatója lett. Miért szakított Orbán a magyar nacionalista hagyománnyal és állt a szerbek pártjára? Az egyszavas válasz: Putyin, de a részletek itt legalább ilyen érdekesek.
Ha egyszerre csak feltámadna az összes halott magyar nacionalista, és megtudnák, hogy 2025 van, a deklaráltan nemzeti-keresztény magyar miniszterelnök három legfontosabb balkáni szövetségese pedig a Bosznia szétrobbantásán és Szerbiához csatolásán fáradozó Milorad Dodik boszniai szerb elnök, valamint Aleksandar Vucic szerb elnök és orosz kollégájuk, Vlagyimir Putyin, akkor mindenki csak tanácstalanul vakarná a koponyacsontját.
De hogyan jutottunk el idáig? Mi történik Boszniában és a Balkánon, és Orbán Viktor miért szakított a magyar politika és diplomácia eddigi irányultságával, ami lényegében száz éve változatlan volt?
Ami az elmúlt bő tíz évben a Balkánon történik, az nagyrészt az oroszok műve. Ez egyben az Európai Unió kritikája is.
Oroszország és az EU addig konszolidált kapcsolata 2014 után drámaian megromlott, Putyin rendszere ettől fogva tekint ellenségként az Unióra. Az orosz diplomácia ekkor nézte ki magának a Balkánt, azon belül is a nyugat-balkáni országokat mint ideális terepet az Unió gyengítését szolgáló befolyásolási műveletekhez.
Vesna Pusic volt horvát külügyminiszter a Foreign Policyben megjelent elemzése szerint a régiónak orosz szempontból számtalan előnye volt. Aránylag kis területről van szó, amin meglehetősen szegény és kis méretű országok osztoznak, amelyeket a közelmúlt történelmi tapasztalatai alapján nem nehéz destabilizálni. De a legfontosabb, hogy a területet minden irányból EU-tagok veszik körül, és tele van olyan – többnyire frusztrált – országokkal, amik hiába aspirálnak az uniós tagságra.
Pusic már négy évvel ezelőtt azt jegyezte meg, hogy a Nyugat-Balkán virtuális sakktáblává alakult, amin elvileg 3 játékos, Oroszország, az EU és az USA játszana, de ténylegesen csak az oroszok tologatják aktívan a bábuikat. Ez máig így van, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy Putyin oldalán, az orosz irányvonalat szigorúan követve egy ideje Orbán Viktor is megjelent a pályán.