Épp másfél évszázada, 1875. március 4-én született Károlyi Mihály, aki az elmúlt bő évszázad emlékezetpolitikájában az egyik legmegosztóbb magyar politikusnak számít. A személyiségéhez, tevékenységéhez kapcsolódóan mi volt az eddigi legabszurdabb állítás, amivel találkoztak? Mivel lehet még meglepni önöket?
Csunderlik Péter: Engem már nem lehet meglepni. A Tanácsköztársaság emlékezetével kapcsolatban feldolgoztam a Horthy-kori pamflet-irodalmat, amelyben egészen elképesztő értelmezésekkel találkoztam. Ezek közül is az a legelterjedtebb, amely szerint létezett egy zsidó-bolsevik vagy zsidó-szabadkőműves világ-összeesküvés – ennek radikális szabadkőművesként úgymond Jászi Oszkár volt a magyarországi mestere, Károlyi Mihályt pedig csak azért emelték be kirakatbábként a forradalmi kormánynak nevezett „zsidó tanácsba”, hogy a naiv és befolyásolható arisztokrata parfümjével nyomják el a „zsidó-szabadkőműves” bagázs fokhagymaszagát. Tormay Cécile is ezt írja a Bujdosó könyvben.
Library of Congress / Fortepan Gróf Károlyi Mihály egy hajó fedélzetén 1912-ben.
Ez gyönyörű.
Csunderlik Péter: A Bujdosó könyv expresszionista horrorregénynek remek, csak sajnos többnyire hiteles naplóként olvassák.
Szóval annál abszurdabbat nem tudnék mondani, amely egy zsidó-szabadkőműves világ-összeesküvés értelmezési keretébe helyezi bele Károlyi Mihály alakját.
Hatos Pál: Károlyi Mihály a gyűlölői számára ma is pontosan az, mint száz évvel ezelőtt: országvesztő. A vád egy évszázada tartja magát, már 1919 tavaszán megjelent, méghozzá elsőként Gömbös Gyula Bécsben kiadott emigráns lapjában. Gömbös már ekkor megfogalmazta, hogy Károlyinak meg kell majd lakolnia, mert megfosztotta az országot „nemzeti mivoltától”. Persze bármennyire abszurd is, Károlyi emlékezetének életben tartásához e sűrű indulat nagy mértékben hozzájárul. Róla beszélgetünk most, miközben én például a kortárs Jászi Oszkár politikai életművét többre értékelem. Akinek születésnapját csak két nap választja el Károlyiétól. Károlyi azonban jelkép. Karizmája pedig nem független a származásától. Pontosabban abból, hogy az egyik legősibb magyar arisztokrata család főrangú tagja átáll, sőt vezérévé válik egy olyan emancipációs politikai mozgalomnak, amelyben áltatában nem szaladgálnak grófok és hercegek.
Az arisztokrácia egyöntetűen árulónak tartotta Károlyit?
Csunderlik Péter: A Károlyi-ellenes kirohanásokból az következik, hogy árulónak tartották. Bár elsősorban nem az arisztokrácia felől próbálják diszkreditálni Károlyit, nem onnan kapja a „degenerált” jelzőt, nem onnan minősítik az amúgy igen jó kiállása ellenére torz testű, és az „ami kívül, az belül” antik képzete nyomán „eltorzult lelkű” alaknak. Az első támadói a korábbi nacionalista párttársai közül érkeztek, akik nem tudták elfogadni a forradalmi kormányzat balra tolódását.
Hatos Pál: Saját rokonai közül egyesek, mint például Károlyi Imre gyűlölete nem Károlyi nézeteivel, inkább a hatalmas Károlyi-vagyonnal függött össze. Meg a korszellemmel, amely bűnbakká tette. Ám óvatos lennék az általánosítással. A Kádár-kori – jórészt konstruált – Károlyi-kultusznak kétségkívül fontos eleme volt, hogy a „vörös gróf” megtagadta az osztályát, a nép javát szolgálva tevékenykedett, és ezért a bukása után a sajátjai kiközösítették. Ám ha alaposabban megnézzük, kik is támogatták Károlyit anyagilag is a politikai bukása után, csupa arisztokratát találunk. Például a nővére vagy a mostohaanyja soha, egyetlen percre sem vonták meg tőlük a szeretetüket, sőt féltestvére – egyben éles politikai ellenfele –, a királypárti Károlyi József szintén nagyvonalú anyagi támogatást nyújtott az emigrációba kényszerült Károlyinak és feleségének, akik abból – a többi között – drága párizsi lakásokat és szép autót vettek. Csak egy mítosz, hogy az emigráns Károlyinak szegénységben kellett leélnie az egész életét.
Adrián Zoltán / 24.hu
Említette a Kádár-kori Károlyi-kultuszt, amelynek a csúcsát a Kovács András rendezte, 1985-ben bemutatott kétrészes játékfilm, A vörös grófnő jelenti. Hogy alakult ki ez a kultusz?
Csunderlik Péter: A vörös grófnő szakmai tanácsadói Litván György és Hajdu Tibor voltak – a kor legtekintélyesebb Károlyi-szakértői, így a film pontosan azt idézte meg, amit a Kádár-korban tudni engedtek Károlyi alakjáról. Maga a Károlyi-kultusz 1962-ben kapott lendületet, amikor Károlyi Mihályt újratemetik, hazahozzák a hagyatékát, sorra jelentetik meg az írásait, és az 1975-ös centenáriumon az a Kállai Gyula ex-miniszterelnök, a Hazafias Népfront vezetője mondja a díszbeszédet, aki 1949-ben lényegében még kiátkozta Károlyi Mihályt, amikor az úgy döntött, hogy a Mindszenty- és a Rajk-per elleni tiltakozásul lemond a párizsi követi posztról.
Hatos Pál: Sőt, az emlékezetpolitikai fordulat már 1958-ban megtörténik, amikor a levert szabadságharc még mindig izzó parazsai felett a Kádár-rendszer új történelmi kultuszok után nézett, mivel a korábban ajnározott 1848-ról mindenkinek az jutott eszébe, hogy „márciusban újra kezdjük”. 1958-ban a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésszakán elhangzott előadásában Siklós András párttörténész úgy jellemezte az 1918-as Károlyi-korszakot, mint „a 20. század egyik leginkább népi polgári demokratikus forradalmát.”
A mából visszatekintve mennyire hűséges a történelemhez A vörös grófnő?
The post „Országvesztő, idealista, degenerált, vörös gróf” – máig megosztó politikusnak számít a 150 éve született Károlyi Mihály first appeared on 24.hu.