Egy friss tanulmányban egy, a Vezúv i. sz. 79-ben bekövetkezett kitörésében meghalt személy maradványait vizsgálják – írja a The Independent. A katasztrófa pusztította el Pompejit és a környező településeket, különleges lelőhely-együttest hagyva hátra.
A szakemberek a koponya elemzése közben üvegszerű anyagot észleltek, amelynek további vizsgálata segített jobban megérteni a katasztrófa eseményeit.
Az üveg nem túl gyakori a természetben, mert a folyadék gyors hőmérséklet-csökkenése, illetve a kristályosodás hiánya szükséges létrejöttéhez. A képződéshez az anyagnak jóval a környezetét meghaladó hőmérsékleten kell megszilárdulnia. Az, hogy egy szerves anyag üvegszerű formát öltsön, egészen ritka, üveg a Földön leginkább akkor jön létre, ha meteor csapódik be homokos vidéken.
A most elemzett szerves üveget Herculaneum romvárosában, egy férfi koponyájában, illetve gerincvelőjében találtak meg 2020-ban, a holttest a piroklaszt ár törmelékei között hevert. Kezdetben nem volt egyértelmű, hogy az anyag miként keletkezett.
A szakemberek korszerű képalkotó technikákkal, például elektronmikroszkópiával gyűjtöttek adatokat. A vizsgálat alapján a pokoli forróság következtében az áldozat agya megüvegesedett, hasonlót korábban nem írtak le.
A számítások alapján az üveg kialakulásához legalább 510 Celsius-fokra volt szükség. Mivel pusztán a kitöréssel járó tüzes szelek és forró hamu hője, illetve lassú lehűlése nem lett volna elegendő ezen körülményekhez, a kutatók arra jutottak, hogy a katasztrófa első halálos eseménye egy gyorsan szétoszló, túlhevült felhő lehetett.
A szakértők szerint az egyén koponyája és gerince valószínűleg megvédte az agyat a teljes termikus összeomlástól, és lehetővé tette a szerves üveg darabkáinak létrejöttét.
The post Üveggé változtatta áldozata agyát a Vezúv kitörése first appeared on 24.hu.