Pénteken ünnepelte volna a születésnapját, a nyilvánosság pedig nem ismerné a történetét, ha a rendőrség komolyan veszi M. segítségkérését és a feljelentéseit a volt férjével szemben. De mivel nem így tett, M. barátai és ismerősei péntek este egykori lakása előtt gyűltek össze megemlékezni a Stollár Béla utcában. Nagyjából 15 fő jelent meg virágokkal, gyertyákkal és hajtogatott darumadarakkal.
„Drága M., boldog születésnapot! Próbálom azt hinni, hogy egy jobb helyen vagy most. Valahol egy cseresznyefa erdőben, és onnan tekintesz most le a gyerekeidre. Az elmém azonban újra és újra emlékeztet, hogy a tested valahol Budapesten hever megégve, kihűlve, magányosan” – mondta az egyik szervező, S.
S. azt mondta, három ajándékot hoztak az elhunyt M .-nek, aki január 29-én halt meg lakástűzben, és akinek a halála körül a rendőrség eleinte nem gyanakodott bűncselekményre, holott M. többször is kért segítséget a hatóságoktól az őt fenyegető férje miatt. A megjelentek három ajándéka:
„Az igazság reménysugara, ugyanis elindult a rendes nyomozás.”„A rendőrség bocsánatkérése.”„A mérhetetlen bűntudat, ami a vállunkat nyomja.”
S. arról is beszélt, hogy novemberben azt mondta M.-nek, hogy nincs egyedül. „A végén mégis egyedül voltál. Egyedül voltál a lakásban január 29-én, amikor egy haragtól elborult elméjű ember odament, hogy meggyilkoljon téged. Egyedül küzdöttél az életedért.”
„Édesem te mindent jól csináltál. Elmentél a japán követségre, ahogy megbeszéltük, de ott azt közölték veled, hogy ez a rendőrségre tartozik. Elmentél a rendőrségre, de ott azt mondták, nem szorulsz védelemre. Kicserélted a zárakat a lakásod ajtaján, de a rendőrség kinyittatta veled az ajtót, és tárva-nyitva kellett hagynod a volt férjed előtt, mert ez a törvény. Útlevelet igényeltél a gyerekeidnek, hogy hazarepülhessenek, de a hazád követsége azt mondta, kérj engedélyt a volt férjedtől. Mindent úgy csináltál, ahogy mondták.”
S. szerint van „még egy ajándék, ami nem érkezett meg. Mi, a baráti köröd ezúttal nyilvánosan tisztelettel megkérjük a japán követséget, hogy (…) legyenek szívesen módosítani az eljárásrenden, hogy egyetlen japán nő se lehessen többé ennyire magára hagyva a családi erőszak áldozataként, mint M.”
A továbbiakban M. különböző barátai, ismerősei olvastak fel, sokan a könnyükkel küzdöttek, miközben felidézték a közös emlékeiket. Volt, aki megköszönte M.-nek a budapesti japán közösségbe való integrációt, mások nagy környezetvédőként és jó stílusú nőként emlékeztek rá. Az egyik szervező elmondása szerint Japánban is tartottak megemlékezést. A gyászos születésnap egy perc néma csönddel, csillagszórókkal és versfelolvasással ért véget.
Előzmények
Emlékezzünk vissza röviden, hogyan változott a rendőrség kommunikációja az elmúlt egy hónapban: Január 29-én az V. kerületi lakástűzben életét vesztette egy japán nő, aki egyedül nevelte két kisgyerekét. A rendőrség közel egy hétig nem talált idegenkezűségre utaló jelet, aztán február 4-én fordulatról számoltak be.
Eddigre már a nyilvánosságban is egyre többet lehetett hallani arról, hogy a nő barátai és ismerősei számára egyértelmű volt, hogy egykori férje fenyegetést jelent M.-re nézve, a hatóságok azonban nem vették komolyan a nő feljelentései, és segítségkérését. A Patent Egyesület, illetve az áldozat ismerősei megemlékezést és felvonulást is tartottak.
A BRFK később bocsánatot kért, de csak a nem megfelelő kommunikációért, a férfit pedig letartóztatták, tagadta bűnösségét, részletes vallomást nem tett. Emellett az is kiderült, hogy három V. kerületi rendőr ellen fegyelmi eljárás indult amiatt, hogy a volt férjét tavaly novemberben zaklatás miatt feljelentő japán nő ügyében nem indult nyomozás.
Az ügy körüli felháborodás következménye a fegyelmi eljáráson túl az is volt, hogy BRFK vezetője elrendelte a családon belüli erőszak témában érzékenyítő tréningre küldött kollégák számának növelését. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) emellett az elmúlt egy évben kapcsolati erőszak miatt tett feljelentések ügyében is felülvizsgálatot rendelt el, a folyamatban lévő ügyek pedig fokozott szakirányítói felügyelet alá kerülnek.
A Patent egyesület a február 8-i tüntetésén egy hónapot adott a rendőrségnek, hogy kötelező képzésre utasítsák a rendőröket. Azt ígérték, ha addigra ez nem történik meg, akkor nőnapon, március 8-án újra tüntetni fognak. Ekkora sikert talán még sosem ért el a nőjogi mozgalom, de a rendőrség reakcióit nézve ez még mindig csak részsiker, írtuk véleménycikkünkben.
Kormányzati reakciók
Mikor az eset utáni egyik kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert az esetről kérdezték, ő többször is elmondta, hogy jogi értelemben „minden eszköze megvan a rendőrségnek és a hatóságnak” arra, hogy ezeket az ügyeket megfelelően kezelje, és legfeljebb egyéni hibák vezethetnek hasonló tragédiákhoz. Tehát a kormány szerint neki az ügyben nincs felelőssége, a jogszabályi környezetet megfelelőnek tartja.
Mikor felmerült, hogy rendszerszintű problémáról van szó, Gulyás többször is azt mondta, hogy erre nincs bizonyíték, egyedi esetek alapján pedig nem lehet ilyeneket megítélni. Ugyanakkor a Patent és több más, nőjogokkal, a nők elleni erőszak felszámolásával foglalkozó szervezet hosszú ideje rendszeresen teszi közzé nyilvánosan is a javaslatait, meglátásait és a kormány tevékenységével kapcsolatos kritikáit is. A szervezetek azonban süket fülekre találnak.
Mikor Gulyást a családon belüli erőszak megelőzéséről szóló Isztambuli Egyezmény ratifikálásának elhanyagolásáról kérdezték azzal válaszolt, hogy az egyezményben nincsenek olyan védelmi garanciák, amik a magyar jogrendszerből hiányoznának. A kormány szerint tehát az országban is megvalósul minden, amit az egyezmény előír, annak ratifikálását pedig kizárólag azért utasítják el, mert a magyar kormány számára elfogadhatatlan az, hogy abban a születési nemeket biológiai nemekre írnák át.
A rendszerszintű problémának a tagadásával kissé ellentétes videót posztolt Vitályos Eszter kormányszóvivő, amelyben zéró toleranciát hirdetett a nők elleni erőszak minden formájával szemben. Azt mondta, a tragédia rávilágított a hiányosságokra, de a kormány azon dolgozik, hogy az ország biztonságos legyen minden nő számára. „Célunk egy olyan rendőrség kialakítása, ami még nagyobb empátiával és szakértelemmel kezeli a családon belüli erőszak eseteit” – mondta, majd azzal zárta, a kapcsolati erőszak nem magánügy.
Az ügyet a múlt héten Tyúkól című podcastünkben is kitárgyaltuk Csengel Karinával, a Mérce szerkesztőjével közösen.