Két új tanulmány alapján sikerült dokumentálni egy-egy Naprendszeren kívüli bolygó, úgynevezett exobolygó drasztikus párolgását – írja a Live Science. A független szakértői ellenőrzésre váró publikációk itt és itt érhetők el, ez az első alkalom, amikor közvetlenül figyelték meg, ahogy exobolygók levetik külső rétegüket.
Az első égitest, a K2-22b egy kőzetbolygó, amely nagyjából akkora, mint a Neptunusz. Az objektum csillagához közel kering, mindössze 9 óra alatt kerüli meg azt, ami extrém forróságot eredményez. A több mint 1800 Celsius-fokos felszíni hőmérséklet elegendő a kőzetek elpárologtatásához. A James Webb Űrteleszkóp (JWST) segítségével folytatott vizsgálatok alapján az anyag üstökösszerű csóvát eredményez, Jason Wright, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint ez a folyamat segít megérteni a Föld-szerű bolygók belsejét.
A másik égitestet a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) révén észlelték. A BD+054868Ab szintén extrém hőterhelést szenved, ez a Földhöz legközelebbi párolgó exobolygó. Az objektum két hatalmas csóvát is húz, ezek együttesen 9 millió kilométer hosszúak, és az égitest pályájának felét foglalják el.
Ezek a bolygók szó szerint kiontják a belüket az űrbe nekünk
– mondta Nick Tusay, Pennsylvaniai Állami Egyetem hallgatója. „A JWST segítségével végre lehetőségünk van arra, hogy tanulmányozzuk az összetételüket, és megnézzük, valójában miből állnak a más csillagok körül keringő bolygók” – tette hozzá.
A TESS és a JWST több ezer csillagot figyelt meg, és olyan gyenge, periodikus fényingadozásokat detektált, amelyek elhaladó bolygókról árulkodnak. Az adatokból következtetni lehetett az égitestek különböző tulajdonságaira.
A K2-22b esetében többek között szén-dioxidot és nitrogén-oxidot észleltek, ezek a gázok jellemzően jeges égitestekhez kapcsolódnak, nem pedig Föld-szerű bolygók köpenyéhez. A szakértők úgy vélik, a furcsa anyagokra az a magyarázat, hogy a K2-22b csillagától távolabb keletkezhetett, és csak később vándorolt befelé.
A csapat azt is megállapította, hogy a BD+054868Ab egymillió évente nagyjából egyholdnyi anyagot veszít. A kutatók arra számítanak, hogy az égitest csillagászati szempontból rövid idő alatt, 1–2 millió év múlva elpusztul. A párolgás üteme kataklizmikus, a szakértők szerint nagy szerencse, hogy tanú lehetnek a folyamatnak.
The post Megfigyelték, ahogy szó szerint elpárolog egy bolygó first appeared on 24.hu.