Öten együtt , négy gyermekével ritkán szerveznek programot, szinte lehetetlen küldetés valamennyiük időbeosztásához egyszerre alkalmazkodni. Főleg, amióta az ikrek is kamaszodnak.
„Laza apuka vagyok”
A híradós élete ugyanis nagyot változott az elmúlt időben. A „legkisebbek” is egyre önállóbbak, kamaszok. István ugyan kétszer már megtapasztalta, mit is jelent ez, mégis újszerű az élmény, hogy már Alen és Manna is elfoglaltabb nála. „Éppen egy olyan váltó időszakban vagyunk, amikor már nem az a legfontosabb feladatom hétköznaponként, hogy suli után segítsek nekik valahova eljutni, mert már ebben is egyre önállóbbak, ráadásul hétvégén is egyre több a saját programjuk. Így velük is a spontán ötletekből kell kihoznunk a legtöbbet.
De talán éppen a munkám miatt is laza apukának számítok és ami fontos, mindannyian elég spontának vagyunk ahhoz, hogy a legtöbbet hozzuk ki az együtt töltött időből. Sokszor eszembe jut, milyen szerencsések vagyunk, hogy már eleve úgy nőttek fel, hogy megszokták, a munkám kora délutántól estig köt a szerkesztőséghez, de híradósként mindig ugrásra készen kell állnom.
Manna és Alen (Fotó: Facebook)
Ezért sosem tervezünk hónapokkal előre, de remekül alkalmazkodunk egymás váratlan ötleteihez. És ennek most nagy hasznát is vesszük, remekül működik. A hétvégém a gyerekeké és hétköznap is napi szinten beszélünk. Naprakészek vagyunk egymásból, és büszke is vagyok rá, hogy ennyire őszinte, nyitott, józan gondolkodású gyermekeim vannak, akiknek nincsenek előttem titkaik, de nekem sem előttük. Alennek már most remek üzleti érzéke van, Manna az állatokért rajong, sokszor figyelmeztet is, hogy jó lenne egy kutya, el tudom képzelni, hogy állatorvos lesz belőle. Most kell őket buzdítani, ösztökélni, hiszen pont abban a korban vannak, amikor meg kell tanulni önállóan tanulni. Mázli, hogy ebben a két bátyjukra is mindig számíthatnak. Ami viszont nagyon nehéz, hogy mi, Andrással és Ádám fiammal kiegészülve öten legyünk együtt” – kezdte Szellő István.
„Fontos, hogy jól legyek”
Négy gyermekéből ketten már felnőttek, a munka, az iskola és a magánélet között időt találni a közös programokra meglehetősen nehéz volt eddig is. András és Ádám tanulnak és dolgoznak egyszerre, ráadásul komoly párkapcsolatban is élnek. „Van, hogy csak megcsörget valamelyik fiam, hogy most épp ráérnek egy gyors ebédre, és mivel tudják, hogy kora délutánig ráérek, ezt gyakran ki is használják. Büszkén figyelem, ahogy alakul az életük. András ügyvédjelöltként dolgozik egy ügyvédi irodában, szakvizsgára készül, de sosem gondoltam volna, hogy neki ez lesz az útja. Érdekes, sokáig Ádámot is más szerepben, profi teniszezőként láttam, ő viszont Spanyolország és Amerika után itthon folytatja egy ideje a tanulmányait, angol nyelven tanulja az üzleti menedzsmentet és mellette pénzintézeteknél gyakornokoskodik. Én is dolgoztam az iskola mellett, büszkén figyelem, milyen felelősségteljesek, és örülök, hogy ebbe még a magánélet is belefér. Ahogy nekik is fontos, hogy én jól legyek és ne éljek magányosan, nekem is fontos, hogy engedjenek belelátni az életükbe.
Nem is bánom, ha nemcsak apa-fia találkozásokat szervezünk, hanem a barátnőikkel közöset. Tanácsot azonban nem kérnek tőlem, talán furcsán is jönne ki, hiszen nem biztos, hogy a mai fiataloknak már az én korosztályom adja a legjobb útmutatást.
Gubik Ági és Szellő István (Fotó: Birton Szabolcs)
„Háttérbe szorultam”
Olyan, hogy akár egyetlen nap is kimaradjon, hogy ne beszéljenek, nem fordulhat elő. Amire azonban Istvánnak mostanában kevesebb ideje jut, az a sport, amire egész életében olyan nagy hangsúlyt fektetett. „Mindig figyeltem rá, hogy ne hízzak el, és mivel a kiadós ételeket szeretem, jól jött, hogy szeretek sportolni. De az elmúlt évekhez képest most kicsit nehezebb. Egyedül nem is szeretek, elindulni is nehéz, az otthoni ellipszis tréneremet is a gyerekek használják, én maximum ruhákat teregetek mostanában rajta. Rég nem jártam a teniszpályán sem, Ádám profi karrierje mellett az én hobbim talán egy kicsit háttérbe szorult, de már fontolgatom, hogy szaunába, úszni ismét jó lenne többet lejárni. Addig marad a kirándulás, mert a gyerekekkel sok programot kitalálunk, és szerencsére nem kell nekik könyörögni egy kis gyaloglásért sem, hogy felfedezzünk városokat.”
The post Szellő István: „A hétvégém a gyerekeké, és hétköznap is napi szinten beszélünk” first appeared on nlc.