A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról való megemlékezéssel, majd napirend előtti felszólalásokkal kezdte meg munkáját kedden reggel az Országgyűlés.
A kommunizmus áldozatainak emléknapjáról megemlékezve az elnöklő Jakab István azt hangsúlyozta, a demokrácia felszámolásának tragikus jelképévé vált Kovács Béla kisgazda politikus sorsa, akit 78 éve ezen a napon tartóztatták le a szovjet hatóságok. Felidézte:
a demokrácia felszámolását olyan sötét korszak követte, amely évtizedeken át tömegek életébe hozott elnyomást, félelmet, igazságtalanságot, az egész társadalmat sújtotta a szellemi és fizikai terror, a szabad gondolkodás elfojtása.
Jakab annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy a történteket meg kell ismertetni a felnövekvő nemzedékekkel, hogy tudják „tisztán látni, milyen veszélyeket rejtenek a zsarnokság különböző formái”. A szabadság nem magártól értetődő adottság, hanem olyan érték, amelyért folyamatosan meg kell küzdenünk – hangsúlyozta.
A megemlékezés után a Mi Hazánk és Toroczkai László ragadta magához a kezdeményezést: a pártelnök napirend előtti felszólalásában felszólított a kormányt, hogy nyilatkozzanak Kárpátalja státuszáról. Toroczkai kifogásolta, hogy a miniszterelnök hétfői beszédében egyebek mellett arról sem esett szó, hogyan kívánja kezelni a kormány Kárpátalja kérdését, a terület státuszát. Hiányolta, hogy a kormányfő nemzetközi tárgyalásai során nem hívja fel a figyelmet arra, hogy 1991-ben az Ukrajna függetlenségéről döntő népszavazás mellett volt egy referendum Kárpátalja autonóm státuszáról, ahol a lakosság túlnyomó többsége mondott igent a széleskörű autonómiára
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára válaszában kifejezte, hogy a kabinet álláspontja mindig is egyértelmű volt, az azonnali fegyvernyugvást és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza.
Az autonómia kérdésénél is sokkal fontosabb, hogy a kárpátaljai magyar emberek élete és emberi jogai védelmet élvezzenek
– hangoztatta. Hozzátette: a magyar kormány és diplomácia a legerősebb érdekérvényesítési képességét latba vetve következetesen követeli, hogy Ukrajna biztosítsa a 2015 előtt megvolt kisebbségi jogokat az ott élő magyar közösség számára. Azbej Tristan eredményként említette továbbá, hogy a háború kitörése óta a nehéz helyzet dacára egyetlen kárpátaljai magyar intézményt sem kellett bezárni.
Jobbik részéről Z. Kárpáti Dániel arról érdeklődött, hogy mit tesz a kormány az önkényes lakásfoglalókkal szemben. Békásmegyer problémáját érintette felszólalásában, elmondása szerint önkényes lakásfoglalók, „drogos bűnözők” jelentek meg pár éve a főváros peremén, előbb kisebb súlyú szabálysértéseket, majd bűncselekményeket követtek el, és megint jelét látni a helyzet romlásának.
Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára válaszában elismerte, hogy jelentős problémára hívta fel a figyelmet a képviselő. Megemlítette ugyanakkor hogy az adott kerületben a Jobbik által is támogatott polgármester „akadályozva van abban, hogy ellássa a tevékenységét”. Felidézte, hogy az önkényes lakásfoglalással szembeni fellépés szabályait a kormány kezdeményezésére a parlament korábban jelentősen megszigorította, az eljárást felgyorsította, így ilyen esetben a kilakoltatási moratórium sem jelent haladékot, a végrehajtó pedig a folyamat során a rendőrség közreműködését is igénybe veheti. „A jogi lehetőségek adottak arra, hogy gyorsan, határozottan, ellentmondást nem tűrve az önkényes lakásfoglalókat kilakoltassá” – jelentette ki az államtitkár. Végül emlékezetetett, hogy Orbán Viktor a hétvégén „hajtóvadászatra” utasította Pintér Sándor belügyminisztert a drogkereskedőkkel szemben, és a jövő évi költségvetés is jelentős összegeket irányoz elő a közbiztonság javításának támogatására.
The post Parlament: Toroczkai felszólította a kormányt, hogy nyilatkozzon Kárpátalja státuszáról first appeared on 24.hu.