Orbán Viktor nagyjából egy hónapja jó hírként közölte, hogy az állam kifizeti az állampapírok utáni kamatokat. Okozott ezzel kisebb meglepetést, hiszen ilyen elven azt is bejelenthette volna, hogy kifizetik a tanárok, orvosok, ápolók bérét vagy működtetik a tömegközlekedést – mindegyik kötelező állami feladat. Azóta már visszatérő jóhírezés lett ebből, Nagy „Repülőrajt” Márton több Facebook-posztot is szentelt annak, hogy jön a kamateső. Kamateső a szép kis házra, kamateső a jó anyámra. Jaj, meghalok.
Mintha Csányi Sándor felhívná az OTP-betéteseket, hogy van egy jó híre, kifizetik a betéti kamatokat. Vagy mintha én havonta felhívnám a BKV-t, hogy van egy jó hírem, megvettem a bérletet, amivel utazom. Vagy a gyerekeim jó hírként tálalnák azt, hogy felkeresték iskolájukat, esetleg az MTA Fizikai Tudományok Osztálya azt, hogy a gravitáció idén is működni fog. Földre eső, jaj.
De nem is az a legnagyobb probléma, hogy egy természetes jelenséget, egy alapfeladatot jó hírként akarnak eladni. A politika már csak olyan, mint Esterházy Péter, akciói, lám, mondatok, a Fidesz pedig másról sem szól – az eredeti tőkefelhalmozáson kívül – mint a kommunikáció túlpörgetéséről. Hogy addig mondják, amíg elhiszik. Ők is.
A nagyobb baj az, hogy valójában nem is feltétlenül olyan jó hír az, hogy hullik, szakad, ömlik ez a kamateső, zúdul a nyakunkba, akárhová is próbálunk beállni előle. Nehéz is lenne, 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetnek ki a lakossági állampapírok kamataira idén, ebből 1300-1400 milliárd közötti összeget kapnak vagy kaptak kamatként a prémium állampapírok (PMÁP) tulajdonosai. Jó, hát az nem kevés pénz, sőt, mondhatjuk azt is, hogy sok. Utóbbi nagyjából annyi, mint „Mészáros Lőrinc” és „Tiborcz István” közös vagyona, előbbi meg még több is.
A baj az, hogy ez a tényleg jelentős pénzmennyiség korántsem mindenki nyakába zúdul – és akikébe, azokéba se egyenlő mértékben. Nagy Márton egyik január végi kamateső=pénzeső posztjában van egy látványos, az állampapír-állományról igencsak árulkodó táblázat. Ebből kiderül, hogy nagyjából 820 ezer magyar állampolgárnak van lakossági állampapírja, ebből 550 ezernek PMÁP-ja. A népszámlálás adatai szerint 2022-ben 7 918 836 fő volt a 18 év fölötti magyarok száma. Ez tizennégyszer több.
Ha azt is mondjuk, hogy az 550 ezer PMÁP-tulajdonos mindegyikének van felesége és egy nagykorú, még vele élő gyereke, az akkor is csak 1,65 millió – vagyis a népesség egyötöde. De mondjuk azt, hogy van, ahol második gyerek vagy eltartott nagyszülő is akad, szóval
legyünk nagyvonalúak – akkor is arra jutunk, hogy négyből egy magyar volt az idén a 2023-as magas infláció miatt extra hozamot kínáló prémium állampapírok nyertese. Vagyis négyből három nem.