Dánia betiltja a mobiltelefonok használatát az iskolákban és az iskola utáni klubokban egy kormánybizottság ajánlása alapján, ami azt is megállapította, hogy a 13 év alatti gyerekeknek nem lehet saját okostelefonjuk vagy tabletjük.
A kormány közölte, hogy megváltoztatja a hatályos jogszabályokat, és az összes folkeskolét (általános és alsó tagozatos középiskolákat) telefonmentessé teszi, ami azt jelenti, hogy a törvény értelmében szinte minden 7 és 16-17 év közötti gyereknek tilos lesz a telefonját az iskolába vinnie.
A bejelentés fordulatot jelent, a kormány ugyanis korábban elutasította egy ilyen törvény bevezetését, de mostanra a kormányok Európa-szerte szigorúbb szabályokat próbálnak bevezetni a gyerekek telefonhoz és közösségi médiához való hozzáférése miatt.
A dán jóléti bizottságot Mette Frederiksen miniszterelnök hozta létre 2023-ban, hogy kivizsgálja a gyerekek és fiatalok körében növekvő elégedetlenséget. A régóta várt, friss jelentés riadalmat keltett a gyerekek és fiatalok életének digitalizálódása miatt, és jobb egyensúlyt sürgetett a digitális és az analóg élet között. A 35 ajánlás között szerepelt, hogy a kormánynak törvényben kell tiltania a telefonok használatát az iskolákban és az iskola utáni klubokban.
Mattias Tesfaye gyerek- és oktatásügyi miniszter a Politikennek azt mondta: „Az iskolának ismét oktatási térnek kell lennie, ahol van hely a gondolkodásra, és ami nem a tinédzserek hálószobájának meghosszabbítása.” A helyi önkormányzatoknak lehetőségük lesz kivételeket tenni, többek között a sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, de a mobiltelefonok és a tabletek szerinte „nem tartoznak az iskolába, sem a szünetekben, sem a tanítás alatt”.
„Hirtelen mindenhol képernyők jelentek meg az iskolában, és csak ezután kezdtük el megvitatni a következményeket. Akadémiai tanulmányok és bizottságok is kezdenek foglalkozni a negatív következményekkel. Egyedül az alatt a két év alatt lettünk valamivel bölcsebbek, amióta oktatási miniszter vagyok” – mondta.
A bizottság kutatása szerint a fiatalok 94 százalékának már 13 éves kora előtt volt profilja a közösségi médiában, annak ellenére, hogy számos közösségi médiaplatform esetében ez a korhatár a minimum, és a 9 és 14 év közötti fiatalok átlagosan napi 3 órát töltöttek a TikTokon és a YouTube-on.
A bizottság szerint ez növeli annak a veszélyét, hogy a gyerekek olyan negatív hatásoknak vannak kitéve, mint a káros összehasonlítások, a folyamatos elérhetőség elvárása és a nem megfelelő tartalmak/funkciók. Emellett elvonja az időt és a figyelmet az életkoruk szempontjából fontos dolgoktól, például a szabadidős tevékenységektől, a barátokkal és családdal töltött személyes időtől, a játéktól, az olvasástól és más, elmélyülést igénylő tevékenységektől.
A technológiai vállalatokat arra kellene kötelezni, hogy megvédjék a gyerekeket a „függőséget okozó” dizájntól és a nem megfelelő tartalomtól, a szülőknek pedig nem szabadna okostelefont vagy tabletet adniuk a gyerekeknek, amíg azok be nem töltik legalább a 13. életévüket – javasolják.
A bizottság elnöke, Rasmus Meyer a mobiltelefonok betiltását ahhoz hasonlította, mintha az iskolákban nem lenne szabad dohányozni, és azt mondta, hogy abban a pillanatban, amikor egy gyerek okostelefont kap, „az a gyerek egész életét gyarmatosítja”.
Egy tavalyi francia jelentés is azt állapította meg, hogy 13 éves korukig nem szabadna engedélyezni a gyermekek számára az okostelefonok használatát. Franciaország, ami 2018-ban megtiltotta, hogy az általános és középiskolások az iskola területén használják a telefonjukat, 15 éves korig „digitális szünetet” próbál ki, a gyerekeknek érkezéskor le kell adniuk a telefonjukat.
Norvégia nemrég jelentette be, hogy szigorú, 15 éves alsó korhatárt vezet be a közösségi médiára, hogy megvédje a gyerekeket „a kisgyerekek agya ellen játszó” techcégektől. (Guardian)