A mikrobiom sokféle egészségügyi szempontból fontos, és az élet első pár hónapja meghatározó abban, hogy megfelelően fejlődjön. „A bélflóra összetétele befolyásolja az immunrendszer működését, segítve a szervezet védekezését a kórokozókkal szemben, valamint hozzájárul a gyulladásos folyamatok szabályozásához – mondja Ádám Judit MSc, a Peonia Egészségközpont dietetikusa. – Ezenkívül a bél-agy tengelyen keresztül a bélmikrobiom hatással van az agy fejlődésére és a viselkedésre, és ez hosszú távon befolyásolhatja a mentális egészséget.”
Korai életkorban a bélmikrobióta összetétele még dinamikusan ingadozik, majd körülbelül hároméves kortól kezdve válik viszonylag stabillá, és marad így egész életünk során.
Ez egy kiemelten fontos időszak, ugyanis a csecsemő bélrendszere gyorsan kolonizálódik különböző mikroorganizmusokkal, amelyek alapvető szerepet játszanak az immunrendszer érésében és a központi idegrendszer fejlődésében.
Mitől fejlődik a mikrobiom?
A babák mikrobiomját is vizsgáló TEDDY (The Environmental Determinant of Diabetics in the Young) kutatás során több mint 12 ezer székletmintát gyűjtöttek össze közel ezer, 3 és 46 hónapos kor közötti gyerektől, hogy megértsék a bélmikrobióta fejlődésének mintázatát az élet első éveiben. A kutatás során arra jutottak, hogy három fontos tényező befolyásolta a bélflóra összetételét:
A szoptatás (teljes vagy részleges) a legfontosabb tényező, amely összefügg a mikrobiom összetételével.
A szülési mód is összefüggésben áll a bélmikrobiota fejlődésével.
A testvérekkel és szőrös háziállatokkal való együttélés szintén elősegíti a bélflóra gyorsabb érését.
A legújabb kutatások arra is rávilágítanak, hogy azok a babák, akiknek a mikrobiom fejlődése valamilyen módon károsodik, például császármetszéses szülés, korai antibiotikum-használat, korlátozott szoptatás vagy egyéb tényezők következtében, nagyobb kockázatnak vannak kitéve különböző egészségügyi problémáknak, többek között az asztmának, allergiáknak, autoimmun betegségeknek, légúti fertőzéseknek, irritábilis bélszindrómának, 1-es típusú cukorbetegségnek és elhízásnak. Ugyanakkor ezek a vizsgálatok azt is alátámasztják, hogy maguk a szülők is sok mindent tehetnek, hogy támogassák a babák mikrobiomjának fejlődését.
Most pedig nézzük meg, hogy a fenti három tényező hogyan hat a babák bakteriális ökoszisztémájára!
A születés és a mikrobiom
Mire elérjük a felnőttkort, testünk 500-1000 féle bélbaktériumnak ad otthont, amelyek közül a legtöbb jótékony hatású: vannak, amelyek segítenek harcolni a fertőzéseket okozó mikrobák ellen, vannak, amelyek metabolizálják a tápanyagokat, és vannak olyanok, amelyek kapcsolatba lépnek a központi idegrendszerrel, és befolyásolják a hangulatunkat vagy a mentális egészségünket. Ennek a bakteriális közösségnek az alapja életünk első három évében alakul ki, amelyben az első három hónap történései kardinálisak.
Korábban úgy tudtuk, hogy a méh „steril” és az újszülött nem rendelkezik mikroflórával, Ádám Judit szerint azonban ez az elmélet már évtizedekkel ezelőtt megdőlt. „Számos kutatás igazolta az utóbbi tíz évben, hogy már a magzatnak is van saját bélflórája, melynek fontos szerepe van az immunrendszer és az anyagcsere működésében is. Ezt a bélflórát a magzat az anyától örökli.”
A születést követően az első mikroorganizmusok, amelyek kolonizálják a baba bélflóráját, bőrét és száját, segítenek megtanítani az immunrendszert, hogy mi káros és mi nem. A hüvelyi szülés ebben kulcsfontosságú lépést jelent, mivel az újszülött akkor szerzi meg ezeket, amikor áthalad a szülőcsatornán. Ezzel szemben a császármetszéssel született babák nem kapják meg ugyanezt a mértékű baktérium-expozíciót. „Hüvelyi szülésnél az anya mikroflóráját 72%-ban, míg császármetszésnél csak 41%-ban kapja meg az újszülött, és ez a jelentős különbség általában egy éves korig meg is marad, egyes vizsgálatok szerint akár hétéves korig kimutatható.”
A császáros babák szülei a „hátrány” leküzdése érdekében azonban sok mindent tehetnek. „Császármetszés után fontos, hogy a csecsemő minél hamarabb közvetlen bőrkontaktusba kerüljön az anyjával. Ha valamiért ez nem kivitelezhető, akkor az édesapa fedetlen mellkasára helyezzék az újszülöttet. Ugyancsak kedvező hatással van a korai és kizárólagos anyatejes táplálás, hiszen hozzájárul a baba egészséges fejlődéséhez.”
Forrás: Getty Images
A szoptatás és a mikrobiom
Számít, hogyan születünk, de még jobban számít életünk legelső tápláléka, az anyatej – ez fogja megalapozni a mikrobiomunkat. A mikrobiom legelső fejlődési fázisára a közismert bifidobaktériumok növekedése jellemző, ezek a baktériumok ugyanis életképesek az anyatejben, és probiotikus tulajdonságokkal rendelkeznek. Amikor a szoptatást abbahagyjuk, a bifidobaktériumok mennyisége is elkezd csökkenni, és más baktériumok kerülnek túlsúlyba. A szoptatás a legfontosabb módja annak, hogy támogassuk a baba mikrobiomját, ezért a szakember azt ajánlja, hogy ha lehetséges, a baba hat hónapig kizárólagosan szopjon, majd a kiegészítő ételek bevezetése után is folytassuk a szoptatást. „A szoptatás során az újszülött új mikróbákkal találkozik. Ezek egy része magából az anyatejből, másik része az anya mellbimbójáról származik, ezért káros gyakorlat például az emlő fertőtlenítése a szoptatás előtt, mert az anya bőrének mikroflóráját károsítja.”
A szakember külön felhívja a figyelmet a szülés utáni első napokban termelődő előtejre és a minél gyakoribb bőrkontaktusra is.
A kolosztrum rendkívül értékes, és az újszülöttnek néhány milliliter is elegendő belőle. A rendszeres, akár óránkénti mellretétel elősegíti a tejtermelés beindulását a szülés utáni 2-4. nap folyamán, miközben a baba találkozik a bőr természetes mikroflórájával, amely fontos szerepet játszik az immunrendszere fejlődésében.
A szoptatás nemcsak jótékony mikrobákat ad át az anyától a babának, hanem olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek táplálékul szolgálnak a jótékony baktériumok számára. „Az, hogy éppen milyen baktériumok és milyen arányban találhatók meg az anyatejben, függ az anya egészségétől, és attól is, hányadik gesztációs héten szült. Ez az összetétel a születés után is folyamatosan változik az előtejtől a szoptatás későbbi időszakáig. Emellett az anyatej prebiotikumokat is tartalmaz, melyek segítik a jótékony baktériumok elszaporodását.”
A császármetszéssel született babák is gyorsabban utolérik a mikrobiom fejlődését, ha kizárólagosan szoptatják őket. Egy nemrégiben végzett kutatás azt találta, hogy azok a babák, akik kizárólag anyatejet kaptak, egészségesebb és változatosabb mikrobiommal rendelkeztek 6 hónaposan, mint azok, akik tápszert.
A gyártók ugyanis hiába próbálnak az anyatejre a lehető legjobban hasonlító tápszereket kifejleszteni, az sosem lesz ugyanolyan. Minden anya teje más, és a saját babájára szabott. Ádám Judit is óva int attól, hogy komoly orvosi indok nélkül tápszer adjunk a babának. „Nem csak azért, mert ilyenkor elmarad az anyatejjel való kolonizáció, hanem amiatt is, mert a csecsemő új eszközökkel találkozik, amelyeket a szájába vesz, és a fertőzésveszélyt fokozzák. Ebben az érzékeny időszakban nem csak a kizárólagos tápszeres táplálás, de még a részleges pótlás is gyengítheti az immunrendszer fejlődését a kizárólagos szoptatáshoz képest.”
És végül a szakember arra is figyelmeztet, hogy ne vezessünk be szilárd ételeket 6 hónapos kor előtt, mivel a bélmikrobiom ekkor még nem áll készen a változásra, és csak a gyomorproblémák kialakulásának kockázatát növeljük vele. Az első pár hónap egy kritikus időszak, amikor az aggyal és a testtel együtt a bél is fejlődik.
Testvérek, szőrös kedvencek és a mikrobiom
A testvérek és háziállatok közelsége a bélmikrobiom sokféleségét növeli, ami fontos a baba immunrendszerének érésében, ugyanis minél több mikrobát ismer meg, annál jobban felkészülhet a későbbi fertőzésekkel és betegségekkel való megküzdésre.
A testvérek különböző baktériumokat, vírusokat és egyéb mikroorganizmusokat hozhatnak be a háztartásba, így segítve a baba mikrobiomjának változatosabbá válását. A háziállatok, különösen a szőrös kedvencek, mint a kutyák és macskák, szintén fontos szerepet játszanak ebben a folyamatban. A háziállatok kintről olyan különböző mikrobákat hoznak be a házba, amelyekkel a baba a mindennapi interakciók során szintén találkozhat. A kutatások azt sugallják, hogy a háziállatokkal való érintkezés hozzájárul a baba bélflórájának gazdagodásához, mivel elősegíti az emésztésben és az immunrendszer működésében hasznos mikrobák növekedését.
Mi történik a mikrobiommal a hozzátáplálás megkezdése után?
A szakember szerint a csecsemők bélmikrobiomja jelentős változásokon megy keresztül az anyatejről vagy tápszerről való átállás során. „A bélflóra diverzitása (sokfélesége) nő, és olyan baktériumtörzsek válnak dominánssá, amelyek képesek lebontani a komplex szénhidrátokat és rostokat. Fontos megjegyezni, hogy a hozzátáplálás időzítése és az új ételek jellege is befolyásolhatja a bélmikrobiom fejlődését. A megfelelő ütemű és minőségű hozzátáplálás kulcsfontosságú a jótékony baktériumok elszaporodásában.”
Amit a babák életük első évében fogyasztanak, hosszú távon befolyásolja a bélmikrobiotájukat, akár még felnőttkorukban is.
Az első évben kialakuló bélflóra egyfajta „alapmintázatot” ad, amely később is meghatározhatja a mikrobiális egyensúlyt. Kutatások szerint a korai bélmikrobiom összetétele hatással lehet a későbbi anyagcserére, az elhízás kockázatára, az allergiák és autoimmun betegségek kialakulására, sőt akár a mentális egészségre is.
Forrás: Getty Images
Probiotikum babáknak – igen vagy nem?
A probiotikumok néhány éve csúcsra törtek. Nem olyan régen még csak antibiotikumos kezelések után szedtük, ma pedig már mindennapossá váltak – és természetesen a babák számára is egyre több készítmény elérhető. „A probiotikumok adása csecsemőknek bizonyos esetekben hasznos lehet, de mindig érdemes előbb a gyermekorvossal konzultálni. Az egészséges, jól fejlődő babák esetében a természetes források (anyatej, változatos táplálkozás) elegendőek lehetnek a mikrobiom támogatásához. Azonban bizonyos helyzetekben a probiotikumok kifejezetten javasoltak lehetnek, például antibiotikumos kezelés után, hasmenés és hasfájás esetén, valamint allergiás babáknál.”
A dietetikus külön kiemeli, hogy nem minden probiotikum egyforma: a gyerekorvos a megfelelő törzset választja ki az adott probléma kezelése érdekében. „A probiotikum nem helyettesíti a természetes forrásokat! A szoptatás, a változatos étrend és a természetes környezettel való rendszeres érintkezés szintén kulcsfontosságú a bélflóra egészségéhez.”
Néhány tipp a babák mikrobiomjának felturbózásához
Végezetül pedig megkérdeztük a szakembert, milyen tanácsai vannak arra vonatkozóan, hogy lendületet adjunk a mikrobiom egészséges fejlődésének!
Tartsunk mértékletességet a fürdésben! „A napi fürdetés szükségtelen, mert meggyengíti a bőr természetes védőrétegét. Heti 2-3 alkalom elegendő az első hónapokban, és használjunk kímélő, illatmentes, természetes alapú szappant vagy akár csak tiszta vizet.”
Bőrkontaktus, amikor csak lehet! „Nem csak anyával, hanem apával is, különösen a megszületést követő első napokban és hetekben!”
Ne fertőtlenítsük túl a környezetet! „A túlzásba vitt tisztaság csökkenti a baba természetes mikrobiális expozícióját, ami hosszú távon növelheti az autoimmun betegségek kockázatát.”
Adjuk tovább a jó bacikat! „Fogyasszunk baktériumokban gazdag ételeket, például fermentált zöldségeket, savanyú káposztát, joghurtot vagy kefirt a terhesség és szoptatás alatt. Minél több hasznos mikrobánk van, annál többet adhatunk át a babának.”
The post Baba mikrobiom: az első három év kulcsfontosságú a bélflóra hosszú távú egészségéhez first appeared on nlc.