A Nők40 nyugdíj szempontjából kieső időszakokat vette számba Farkas ANdrás nyugdíjszakértő heti, nőknek szóló hírlevelében. A fő szabály az ugye, hogy 65 év a nyugdíjkorhatár. A nők azonban ennél hamarabb is elmehetnek nyugdíjba, amennyiben van 40 év jogosító idejük.
Vagyis eltér egymástól
a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati idő és
a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság megállapításához figyelembe vehető jogosító idő fogalma.
Emiatt nem könnyű tisztán látni, mikor mehet nyugdíjba egy nő, elmehet-e 65 éves koránál hamarabb, vagy sem.
A kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett hölgy egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.
A megértési nehézséget az okozza, hogy
minden jogosító idő szolgálati idő, de
nem minden szolgálati idő jogosító idő.
A nyugdíjszakértő hét olyan időszakot azonosított, amelyek a nyugdíj összegének kiszámítása során szolgálati időnek minősülő, azonban a Nők40 kedvezményes nyugdíjra való jogosultságnál mégsem vehetőek figyelembe jogosító időként.
Tanulmányi idők
Sem a szakmunkásképzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek nem vehetők számításba a Nők40-re való jogosultság meghatározásakor.
A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem.
Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Viszont az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.
A tanulmányi időszakok közül kizárólag a szakmunkástanuló kötelező nyári gyakorlatát, valamint a szakközépiskolai tanuló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlatát lehet beszámítani (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a társadalombiztosítás nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.
Miután a szakmunkástanulóknál jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni.
Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.
Nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot sem, amikor tényleges munkát végeztek a tanulók. Ennek oka, hogy az évközbeni szakmai gyakorlat a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.
Munkanélküli/álláskeresési, illetve nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósítási tartama
A jogosító időből hiányzó időtartam az álláskeresési járadék vagy a nyugdíj előtti álláskeresési segély szolgálati időnek minősülő folyósítási idejével nem szerezhető meg.
Rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásfolyósítás időszaka
A rokkantsági ellátás folyósítási tartama szolgálati időnek sem minősül, mert nem vonnak az ellátás öszegéből nyugdíjjárulékot. Viszont a rehabilitációs ellátás összegéből vonnak nyugdíjjárulékot, így a folyósítási tartama szolgálati idő, de nem számítható be a jogosító időbe.
Fontos: a rokkantsági illetve rehabilitációs ellátás mellett bármely biztosítási jogviszonyban (például munkaviszonyban vagy vállalkozási jogviszonyban) végzett munkával olyan szolgálati idő szerezhető, amely a jogosító időbe is beszámít (azon belül is a keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel szerzett szolgálati időbe).
18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díjas időszak
Tipikusan a nőkre háruló feladat a magyar családokban, hogy gondoskodjanak az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt támogatásra és ápolásra szoruló közeli hozzátartozóikról – az erre kapott ápolási díj folyósítási tartama azonban nem számítható be a Nők40-re jogosító időbe. Egy kivétel azonban van: az ápolási díj folyósítási tartama csak akkor számítható be a Nők40-re jogosító időbe, ha azt az érintett hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel állapították meg.
Viszont ha a gyermek súlyosan fogyatékos, akkor az ő ápolásával az édesanya vagy örökbefogadó anya nem csak 8 évet, hanem 10 évet szerezhet a gyermeknevelési és ápolási ellátások folyósítási idejével a szükséges 40 évi jogosító időből.
Megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő
Biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személy folyamatos járulékfizetéssel megállapodást köthet szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege. A járulék mértéke 22%. Ez a megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset megszerzésére külön-külön nem köthető meg. Ezzel a megállapodással tehát olyan szolgálati idő szerezhető, ami nem számítható be a Nők40-re jogosító időbe.
Passzív táppénzen töltött idő
Passzív (a társadalombiztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzre ma már nincs lehetőség, a 2011. június 30-áig hatályos rendelkezések tették lehetővé az ilyen táppénz folyósítását. EZ sem számít be a jogosító időbe.
A biztosítási jogviszony fennállása alatt folyósított “rendes” táppénz időtartama a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időbe is beszámít, akárcsak a táppénz folyósítását megelőző 15 nap betegszabadság időtartama.
Fizetés nélküli szabadság
A fizetés nélküli szabadság tartama főszabályként nem számítható be a jogosító időbe. A gyermekneveléssel szerezhető jogosító időbe viszont beszámít a fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha e szabadság az édesanyát a háromévesnél – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén illette meg.
A Nők40-nel kapcsolatban írtunk arról is, kinek mi lehet az optimális időpont, hogy hogyan lehet felkészülni rá, illetve hogy a nőknek kedvez-e a magyar nyugdíjrendszer. Ajánljuk még azt a cikket, amiben a nyugdíjszakrtő összefoglalta, hogyan lehet nyugdíj (pl. Nők40) mellett dolgozni 2025-ben.
The post Nők40 nyugdíj: hét időszak, amely megfúrhatja a korábbi nyugdíjazást first appeared on 24.hu.