Új seriff van a városban: a jelek szerint Donald Trump az ukránok és az európaiak feje fölött akar megegyezni az oroszokkal, az ukrajnai biztonsági garanciákat pedig az európai országokra akarja testálni. Az európai védelem fejlesztése fontos Ukrajna miatt, hiszen az európai és ukrajnai biztonság már nehezen választható el egymástól, de alapvetően az európai védelem orosz-fókuszú, amit a meggyengülő transzatlanti kapcsolatok fényében érdemes értelmezni. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa úgy látja, az Európai Unió 27 tagállama védelmi kérdésekben sem fog tudni együttműködni, így regionális kockázatközösség alakulhat ki olyan országok között, akik az orosz fenyegetést egzisztenciálisnak érzékelik. Moszkva meg fogja próbálni felszalámizni az európai egységet.
Az elmúlt napokban világossá vált, hogy Donald Trump az európaiak feje fölött képzeli el a Vlagyimir Putyinnal való megállapodást, közben pedig Ukrajna katonai-pénzügyi támogatását és egy esetleges megállapodás betartatásához szükséges biztonsági garanciák nyújtását (annak költségeivel együtt) az európaiakra terhelné. Ez azt jelentené, hogy Ukrajna jövője nagyon jelentős mértékben fog attól függeni, hogy az európaiak mire képesek, és mire nem. Egyelőre nem látni, mivel lehetne rávenni az amerikaiakat, hogy ők nyújtsanak biztonsági garanciákat Ukrajnának. De ha valamilyen csodával határos módon ezt sikerülne elérni, akkor is nyitott a kérdés, mit érnének ezek valójában Donald Trump alatt.
Ha viszont az európaiak nem tudnak elegendő erőt felmutatni, nem tudnak biztonsági garanciákat kínálni. Bárminemű ukrajnai tűzszüneti vagy békemegállapodásnak pedig csak akkor van értelme, ha olyan erős biztonsági garanciákban lehet megállapodni, amik féken tartják Putyint, és eltántorítják az oroszokat attól, hogy néhány év „erőgyűjtés” után újra támadjanak. Leegyszerűsítve emiatt vált az európai védelem megerősítése sürgetővé.
A müncheni konferencia sokkja után – míg Rijádban az amerikaiak leültek az oroszokkal tárgyalni – az európai vezetők egy része Párizsban találkozott, hogy az ukrajnai tárgyalásokról és Európa védelméről egyeztessen. A párizsi tárgyalást nem követte úttörő bejelentés, az Ukrajnába küldendő esetleges békefenntartókról a résztvevők nem tudtak közös álláspontot kialakítani. Lehet persze a nagy bejelentés hiányából is következtetéseket levonni, de érdemes leszögezni, hogy ha lesz is megállapodás az orosz-ukrán háborúban, akkor a békefenntartás csak a sokadik lépés lesz.