Szakmai egyeztetés?
Már januárban szóba került, hogy változás jöhet az országos kompetenciamérés tesztjeinek értékelésénél, de semmi konkrétum nem hangzott el, csupán célzások arra, hogy sem a diákok, sem az iskolák nem kezelik a felmérést a megfelelő komolysággal, és ez nincsen rendjén a Belügyminisztérium szerint.
A megjelent a jogszabálytervezet kimondja, hogy a kompetenciamérés eredménye osztályzatot ér majd (MTI Fotó: Kovács Tamás)
A Civil Közoktatási Platform már akkor aggodalmát fejezte ki ezzel kapcsolatban: rámutatott, mennyire igazságtalanná tenné a már most sem az esélyegyenlőségre mutató gimnáziumi felvételi rendszert, ha bármilyen módon bekerülne az értékelésbe a kompetenciatesztek eredménye.
Hiszen ennek a mérésnek teljesen más a funkciója: arra szolgál, hogy megmutassa, mit ad hozzá az iskola a diákok képességeihez, nem pedig a gyerekek egyéni teljesítményének rangsorolására. Február 18-án aztán megjelent a jogszabálytervezet, amely kimondja, hogy a kompetenciamérés eredménye osztályzatot ér majd, amely beleszámít a gyerekek év végi jegyébe és a központi felvételi eredményébe is.
A Szülői Hang Közösség nem sokkal a rendelettervezet megjelenése után máris petícióval fejezte ki tiltakozását a kilátásba helyezett változások ellen.
Azzal érvelnek, hogy kompetenciamérések valójában az iskola és az oktatási rendszer működésének sikerességét mérik, nem a gyerekek értékelésére szolgálnak, hiszen készségeket, képességeket térképeznek fel, nem pedig a tananyagot kérik számon. Ezért az eredmények inkább az iskolák közti, és nem a gyerekek közti különbségeket mutatják. A petíció ezzel kapcsolatban nagyon határozottan fogalmaz:
Az iskolák jelentős részében nincs elegendő szaktanár sem, az tanórákat folyamatosan helyettesítéssel látják el, melyeket sok esetben nem szaktanár tart. Ilyen körülmények között a kompetenciamérések értékelése merénylet a gyerekekkel szemben.
Az elektronikus oktatási adminisztrációs rendszer, a KRÉTA felületén a szülőkhöz nemrég eljutott egy kérdőív, amely több más kérdés között azt is tartalmazta, hogy mit gondolnának arról, ha az országos kompetenciamérés eredményeit beszámítanák a gyerekek tanulmányaiba, illetve figyelembe vennék a középiskolai felvételi eljárás során is.
A kérdéssorra február 16-áig lehetett választ küldeni. Formailag tehát lezajlott az egyeztetés, még ha nehéz is elképzelni, hogy a megadott válaszadási határidő és a rendelet tervezetének megjelenése között eltelt két nap alatt sikerült feldolgozni, kiértékelni és szakmai szempontból is górcső alá venni a beérkezett válaszokat.
A nyilvánosságra hozott jogszabálytervezet jelenleg is társadalmi egyeztetés alat áll: február 26-ig bárki e-mailen véleményezheti. Kérdés, milyen eredményességgel, mert a feltöltött anyagban sok a szellősen megfogalmazott, további pontosításra szoruló rész.
A pillanatnyilag olvasható tervezetről nehéz mit írni – mutat rá Juhász Ágnes pályaorientációs tanácsadó, a Civil Közoktatási Platform képviselője az nlc-nek. – Nincsenek részletek, nem derül ki, pontosan hogyan számít majd a teszteredmény a továbbtanuláshoz, mit jelent mindez a felvételi szempontjából, pedig éppen ezek lennének a szakmai szempontból vitára érdemes kérdések. Az is megfontolandó, hogy amennyiben a kompetenciamérésnek hirtelen tétje lesz, akkor a gyerekek fel fognak rá készülni, pedig a teszt eredeti koncepciója éppen az, hogy képességet mér, nem tudást, tehát nem kell rá készülni, hogy vals eredmények szülessenek. Most viszont annak fog jobban sikerülni, akinek a szülei meg tudják fizetni a magántanárt. Még nagyobbra nyílik a társadalmi olló, és azoknak, akik nehezebb körülmények között élnek, egyre kisebb az esélyük, hogy egy gimnáziumban tanulhassanak tovább. Nem tartjuk sem igazságosnak, sem szakmilag helyesnek azt sem, hogy a gyerekek jövőjét egy egyszeri és egyféle szempont szerinti megméretettetés határozza meg.
Nincsenek részletek, nem derül ki, pontosan hogyan tervezik az osztályzatként számítást. (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
„Sír a szívem a gyerekekért”
Nikoletta két gyereke már középiskolás, így jó néhány kompetenciamérésen vannak már túl.
Mintha mindent tanulnának az iskolában, ami fölösleges, csak pont azt nem, ami ezen a teszten kérnek – állapítja meg a tapasztalatai alapján.– A COVID alatt együtt tanultunk itthon, kompetenciateszteket is töltöttünk ki, és úgy láttam, hogy teljesen más gondolkodásmódot és logikát igényelnek ezek a felmérések, mint az iskolai feladatok. Még csak azt sem mondom, hogy ez rossz: nem a teszttel van a baj, inkább a tananyaggal, aminek köze sincs a logikus gondolkodáshoz. Ha a kompetenciatesztet osztályozni fogják, akkor azt kellene tanani az iskolában is, ami a kitöltéséhez szükséges, nem olyasmiket, amiket a gyerekek unnak, vagy nem tudnak később használni. Otthon egyszerűen lehetetlen már többet tanulni, a gyerekeknek szinte így sincs szabadidejük.
Nikoletta egy olyan problémára is rámutat, ami a kompetenciamérés osztályozhatóvá tételével még szembeötlőbb lesz: hogy a gyerekek nem egyformán gondolkodnak, még akkor sem, ha egy teszt ezt várná el tőlük, hogy könnyebb legyen köztük sorrendet állíani.
A lányom ADHD-s – mondja.– Jellemző rá, hogy ha felmérőt kell írnia, teljesen lefagy, és nem tudja elvégezni a feladatot, hiába jók a képességei. amikorén jártam iskolába, akkor nyolcadikban kellett először vizsgáznom, nem voltunk kitéve annak az állandó stressznek, mint a mostani gyerekek. eddig a kompetenciamérésnek nem volt tétje, ha most ez megváltozik, akkor ez még egy vizsgahelyzet, ahol meg kell felelni. Ha a felvételibe is beszámítják, akkor az én lányomhoz hasonló, „leblokkolós” gyerekek sosem juthatnak be egy jobb iskolába.
Réka háromgyerekes szülő: a két nagyobbik már felnőtt, a legkisebb, Luca most negyedikes. Egy Nógrád megyei faluban élnek, helyben nincs is iskola, Luca két faluval arrébb jár tanulni. Amikor eljutott hozzá a jogszabálytervezet híre, Réka saját bevallása szerint borasztó ideges lett.
A kislányom most jutott el abba a korba, hogy már lászik a gyerekek egyénisége, gondolkodásmódja közti különbség az osztályon belül – mondja–, és azt látom, hogy a fél osztály nem tud logikusan, egyik kövekeztetést a másikra építve gondolkodni.
Ez nem lenne baj, mert mindenki másból ügyes, de ha ugyanazt a gondolkodásmódot kérik számon mindenkitől, és ezen múlik a továbbtanulásuk, akkor mi lesz ezekkel a gyerekekkel? Nekünk nagy mázlink van azzal, hogy Luca nem stresszelős típus, szereti a kihívásokat, és a legjobbat tudja mutatni magából, ha szerepelnie kell. De a zárkózottabb gyerekeknek egy rendszeresen ismétlődő, osztályzatokat érő kompetenciamérés évről évre halmozódó szorongást és kudarcot jelenthet. Nem kell mindenkinek feltétlenül gimnáziumba menni, persze: de akiben megvannak a megfelelő képességek, annak ne nehezítsék meg, hogy azt tanulhasson, amit csak szeretne, ne vegyék el teljesen az önbizalmát!
Mivel Réka gyerekei között nagy a korkülönbség, ő azt is látja, hogyan változott az oktatási rendszer az elmúlt évizedek során. Nincsenek pozitív tapasztalatai.
Amennyiben a kompetenciamérésnek tétje lesz, elveszíti az eredeti funkcióját, mert nem képességeket fog mérni. (Fotó: MTI)
Nem látom az átgondoltságot, azt a logikus gondolkodásmódot a tananyag felépítésében, amit aztán számonkérnek a gyerekeken a kompetenciamérés során – mutat rá. – Két éve, másodikban tanulták az órát, nem értette, itthon is sokat fogalalkoztunk vele. Akkor két napig tanulták, aztán nem került szóba többet. Majd eltelt egy év, és harmadikban került elő újra. Ez csak egy példa, de biztos minden szülő sok hasonlót tudna mondani. A nagyobb gyerekeim, ha elkezdtek valamit tanulni az iskolában, akkor azzal addig foglalkoztak az órákon, amíg meg nem tanulták. Most a tanmenet betartása a fontos, nem az, hogy a gyerek megérti-e, miről van szó. És nem minden szülő tudja megtenni, amit mi, hogy segít otthon a gyereknek. Fel fogunk készülni a kompetenciamérésekre is együtt, de közben sír a szívem azokért a gyerekekért, akiknek nincs meg ez a támogató háttér, és ezen múlhat a jövőjük.
Úgy tűnik tehát, hogy sem a pedagógusok, sem az oktatási szakértők, sem a szülők nem tartják átgondoltnak és igazságosnak, hogy az országos kompetenciamérés eredményei mostantól osztályzatra fordíthatók legyenek, és súlyozottan számítsanak a gyerekek előrehaladásában. Egyelőre sok még a nyitott kérdés, és nem látszik, hogy ezekre egy szakmai párbeszéd keretében születhetnének meg a válaszok. Akik szava pedig egyáltalán nem számít, azok a leginkább érintettek, akiknek a sorsát közvetlenül befolyásolja a hamarosan megszülető döntés: maguk a gyerekek.
The post Szakértők és szülők emelik fel szavukat az országos kompetenciamérés osztályzása ellen first appeared on nlc.