Legutóbb 2017-ben épült kevesebb lakás a tavalyinál a KSH legfrissebb adatai szerint. 2024-ben mindössze 13 295 új lakás épült, ami az előző évinél 29 százalékkal kevesebb. Országon belül a legnagyobb mértékben, 62 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében estek vissza a lakásépítések, ezt 58 százalékos mínusszal Tolna, 55 százalékossal pedig Vas vármegye követi. Ezt a zuhanást nem tudta kompenzálni az az öt vármegye, ahol viszont több lakás épült az egy évvel korábbinál.
A legnagyobb növekedés tavaly Csongrád-Csanád vármegyében volt, 30 százalékos, Zalában 20 százalékkal épült több lakás, a többi három vármegyében (Fejér, Nógrád, Bács-Kiskun) mindössze 2-5 százalékos növekedések voltak.
Budapesten 4067 lakást vettek használatba, 28 százalékkal kevesebbet, mint 2023-ban. A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer) a statisztikai hivatal mérése szerint.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 m2-rel, 96,6 m2-re nőtt 2023-hoz képest.
A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7 százalékkal volt kevesebb, mint 2023-ban. Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6 százalékkal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2, a községekben 1,1 százalékkal több lakás építését kezdeményezték.
A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (–0,7 százalék), vagyis ez arra enged következtetni, hogy jelen állás szerint 2025-ben sem jön fordulat a lakásépítések piacán. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79 százalék volt, összesen 6848 darab. A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.