Magyar Péter az évértékelőjén először vázolta fel, milyen lépéseket tenne a Tisza Párt, ha hatalomra kerülnének 2026-ban. Főleg olyan intézkedéseket sorolt fel, amelyek az emberek pénztárcájára vagy az életminőségére, jövőképére lennének hatással. Jótékonyan hallgatott azonban olyan fontos kérdésekről, mint például az orosz energiafüggőség, az egyre szorosabbá váló keleti kapcsolatok vagy épp a rezsicsökkentés és a sokat kritizált inflációkövető nyugdíjemelés. Bár a politikus nagy mértékben építene a visszaszerzett uniós forrásokra és a leállított felesleges, túlárazott beruházásokon megspórolt összegekre, egyelőre kétséges, hogy ez elég lesz-e a jelentős költségvetési kiengedéssel járó intézkedésekre.
Magyar Péter szombaton tartotta meg az első évértékelőjét, nagyjából egy évvel azután, hogy a kegyelmi botrány farvizén politikai szereplőként színre lépett. Ugyan a Tisza párt elnökének volt már számos felszólalása az elmúlt szűk egy évben, de az évértékelők műfaja teljesen más, mint egy utcafórumon, országjáráson vagy épp egy tüntetésen elmondott beszéd. Főleg akkor, ha bő egy évre vagyunk a következő országgyűlési választásoktól.
Magyar beszédének fókuszában ezért már nemcsak a kormány bírálata vagy épp az ország általános helyzetének leírása állt, hanem most először bepillantást engedett abba, milyen intézkedéseket tervezne a Tisza párt hatalomra kerülés esetén. Pontokba szedve hosszan sorolta a pártja prioritásait, a tervezett intézkedéseket. Így az már jól látszik, mire költene, az viszont már kevésbé, hogy a feltehetően jelentős költségvetési kiadással járó intézkedésre lenne-e elég fedezet.
A körülbelül egyórás beszédben sok mindenre kitért, ennek ellenére sok dologról még csak sejteni sem lehet, mi gondol róluk. Vannak olyan témák, amelyeket már nem először hallunk tőle, és vannak olyanok, amelyekről ezúttal egy szót sem ejtett, hiába váltak az elmúlt években a hazai közbeszéd fontos kérdéseivé. Az viszont egész jól látható, hogy
első körben olyan területekről és intézkedésekről beszélt, amelyek a társadalom jólétére, életszínvonalára és -minőségére lennének hatással, illetve a jövőről alkotott képet tudják pozitívan befolyásolni.
Amiről beszélt (a teljesség igénye nélkül)
Nyugdíjasok és nyugdíjak
Nem véletlen talán, hogy az elsők között arról szólt, mit tervez a nyugdíjakkal és a nyugdíjasokkal, hiszen a Fidesz szavazótáborának stabil lábát képezi ez a társadalmi csoport.
A Tisza elnöke feltehetően egy lépéssel a kormánypropaganda előtt próbált járni, amikor leszögezte: megtartja a 13. havi nyugdíjat, amit mostanában egyébként a kormány szerint épp Brüsszel akar elvenni a magyar idősektől.
A méltó élet biztosítása érdekében bevezetnék a kiegészítő nyugdíjat is, ami – ha helyes a megfogalmazás – valamennyire újdonság lehet a rendszerben. Eddig ugyanis csak méltányossági alapú kiegészítő emelést kérhettek az érintettek.
A kiegészítő nyugdíj mértéke a Magyar Államkincstár oldalán szereplő tájékoztatás alapján „nem lehet kevesebb 3000 forintnál, és nem haladhatja meg a 8000 forintot”. A Magyar által használt kifejezésből azonban arra is lehet következtetni, hogy ennél jelentősebb összeggel egészíthetik ki az érintettek a nyugdíjukat. Az nagy kérdés, hogy ezt csak eseti jelleggel lehet-e majd igényelni – mondjuk egy 3-8 ezer forintos tételt fura lenne egyszeri juttatásként adni –, vagy a rendszeres nyugdíj mellett havi rendszerességgel érkező pluszról lenne szó a jelenlegi kiegészítéshez hasonlóan.
Újdonságként beszélt még „nyuszik”-ról, vagyis a nyugdíjas szolgáltató központokról, amelyek talán egyfajta támogatótevékenységet végezhetnének, és helyi szinten mesteremberekkel összefogva 50 százalékos kedvezményt biztosítanának a nyugdíjasok életkörülményeit javító munkálatokból.
Országos béremelés
A Tisza-kormány országosan emelné a béreket a hatalomra kerülése után, mivel azok „az orbáni infláció miatt” elértéktelenedtek. Tény, hogy 2023-ban 11 év után először a magas inflációs környezet miatt 2,9 százalékkal csökkentek Magyarországon a reálkeresetek a 2022-es 2,6 százalékos szerény növekedés után. Tavaly viszont már több mint 9 százalékos reálkereset-növekedés lehetett az eddig ismert adatok alapján.
A bérekkel talán nem is az a legnagyobb baj, hogy elértéktelenedtek (alacsony növekedés vagy csökkenés több mint tíz év után 2022-2023-ban volt), sokkal inkább az a probléma, hogy a magyar bérek nemzetközi kitekintésben leszakadnak.
Nem elég, hogy az utolsók között van a magyar minimálbér és átlagbér az EU-ban, néhány éven belül akár már Bulgária is megelőzheti Magyarországot a legkisebb fizetést nézve. A magyarországi kereseteket nemzetközileg versenyképessé tehető felzárkóztatás azonban nem annyira egyszerű, mint elsőre látszik.
Hiába van (illetve volt is már) százalékosan jelentősebb bérnövekedés itthon, a folyamatosan gyengülő forint miatt az így szerzett előny elvész. Egy példa, ha forintban 10 százalékos emelés volt, az euróban számolva már lehet, hogy nem lesz több 5 százaléknál. Az országos béremelés és főként a fizetések felzárkóztatása még a régiós versenytársakhoz sem lehetséges erősödő forintárfolyam nélkül.
Az érdemi emelések sikerének kulcsa lesz pedig, hogyan és főleg milyen ajánlattal, kompenzációval tudja meggyőzni majd a Tisza a munkaadói érdekképviseleteket. Tehát bármilyen jelentősebb béremelési elváráshoz Magyarnak valamit adnia is kell, erre kézenfekvő megoldás az adó csökkentése lenne.
Az elmúlt években viszont a kormány már olyan mértékben lecsökkentette a munkaadók által fizetendő szociális hozzájárulási adót (27-ről 13 százalékra), hogy a Tiszának ezen a téren nagyon sok mozgástere nem maradt. Hiszen minden adócsökkentés a költségvetésből fog hiányozni, az adó jellege miatt elsősorban a nyugdíj- és az egészségkasszából.
Oktatás és egészségügy