Franciaország egy újabb, az ukrán helyzettel és a kontinens biztonságával foglalkozó tanácskozásra hívott össze európai vezetőket, írja a Guardian. Diplomáciai források szerint Macron elnök ezt a második körös megbeszélést szerdára hirdette meg, arra kilenc EU-tagállam mellett Kanada és Norvégia vezetőjét invitálta.
A meghívott uniós tagállamok között van mindhárom balti és a két skandináv ország (Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország), valamint Belgium, Csehország, Görögország és Románia. Ha ez a lista pontosan, akkor az azt jelenti, hogy még 11 olyan EU-tagállam van, amelyet a két tanácskozás egyikére sem hívtak, hazánk mellett abc-sorrendben ezek: Ausztria, Bulgária, Ciprus, Horvátország, Írország, Luxemburg, Málta, Portugália, Szlovákia és Szlovénia.
Az első, hétfői tanácskozásról itt írtunk bővebben, annak fontosabb fejleményei többek között az volt, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök azt mondta, más országok erőivel együtt brit csapatokat is küldene Ukrajnába a stabilitás érdekében, kvázi békefenntartónak, Donald Tusk lengyel elnök viszont elzárkózott ettől. Olaf Scholz német kancellár arról beszélt, hogy a katonai-védelmi kiadásokat ki kell venni a maastrichti egyezmény szigora alól, míg Ursula von der Leyen bizottsági elnök arról, hogy változtatni kell az európai gondolkodásmódon és fokozni kell a védelmi képességek erősítését.
A legkeményebben Mette Frederiksen dán miniszterelnök beszélt, aki azt mondta kedden a dán parlamentben a hétfői tanácskozás eseményeit ismertetve, hogy a mostani helyzet rosszabb, mint a hidegháború, és fokozni kell a katonai erőt. Abban a hétfői tanácskozás minden résztvevője egyetértett, hogy Ukrajna támogatását növelni kell, és hogy a kontinensnek magának kell gondoskodni a biztonságáról.