A bejelentési kötelezettségeket a nyugdíjtörvény írja elő, és számos bejelenteni valója van egy nyugdíjasnak is. A nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatok bejelentését a hatóság felhívására tizenöt napon belül kell közölni. A nyugdíjas külön felhívás nélkül is haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugdíjra való jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.
Főbb bejelenteni valók
A bejelentést a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni. Írásban postai úton, személyesen a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Ügyfélkapcsolati Irodájában, valamint a megfelelő űrlapot kiválasztva elektronikusan lehet bejelentést tenni.
Fontos tudni, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság nem fogad el
szóbeli (telefonos) bejelentést, vagy
nem saját kezűleg aláírt (elektronikusan azonosított) bejelentést, vagy
e-mailben írt bejelentést.
Amit feltétlenül be kell jelenteni:
lakcímváltozás (lakóhely vagy tartózkodási hely vagy levelezési cím változása),
számlaszámváltozás (azé a pénzintézeti számláé, amelyre a nyugdíjat utalják),
névváltozás, házasságkötés, az özvegyi nyugdíjra jogosult házasságkötése,
közszférában végzett munka,
90 napot meghaladó külföldi tartózkodás,
elhalálozás (de csak ha külföldön élt vagy tartózkodott a nyugdíjas).
A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő nyugdíjasnak 2020. július 1-jét követően már nem kell bejelentenie, ha a nyugdíj mellett szerzett keresete meghaladná a mindenkori minimálbér 18-szorosát. (Már csak a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban és a hasonló, életkortól függő ellátásokban részesülőket terheli bejelentési kötelezettség).
Lakcímváltozás vagy számlaszámváltozás
A nyugellátás zavartalan folyósítása érdekében a lakcím- vagy számlaszámváltozást haladéktalanul be kell jelenteni. A lakcímváltozás miatt a nyugdíj kifizetési időpontja megváltozhat. Az új kifizetési időpontról az új lakcím szerint illetékes postahivatalnál kaphat a nyugdíjas tájékoztatást. Fontos: a lakcím megváltozását akkor is be kell jelenteni, ha az ellátás kifizetése nem postai úton, hanem bankszámlára utalással történik. A lakcím-, és számlaszámváltozást, illetve a nyugdíj folyósítási módjának (utalás, vagy postai kézbesítés) változásához az elektronikus űrlapot itt találja.
Ha a nyugdíjas elmulasztja a lakcím-, számlaszámváltozást, amiatt elmaradhat vagy késhet a nyugdíj meghatározott időbeni kifizetése. Az esedékessé vált és fel nem vett nyugellátást az esedékességtől számított öt éven belül lehet csak felvenni.
Névváltozás, házasságkötés
A névváltozást az előző név közlése mellett, a változás okának megjelölésével kell bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.
Özvegyi nyugdíj folyósítása esetén a házasságkötést haladéktalanul be kell jelenteni, mivel ez a tény a már megállapított hozzátartozói nyugellátásra való jogosultságot érintheti, főként az alábbi két módon:
egy özvegy által a korhatára betöltése előtt kötött új házasság a korábbi házassága alapján járó özvegyi nyugdíját megszünteti,
az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a rá irányadó nyugdíjkorhatárt már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy a házastársak a házasság megkötésétől öt éven át megszakítás nélkül együtt éltek.
Közszférás foglalkoztatás
Ha valaki a nyugdíja mellett a közszférában, közszolgálati jellegű jogviszonyban (például közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, költségvetési intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban) kezd dolgozni, azt be kell jelenteni. Ekkor ugyanis főszabály szerint a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetik a nyugdíja folyósítását. A nyugdíj folyósítása a jogviszony megszűnését követően a nyugdíjas erről tett bejelentése és a jogviszony megszüntetésének igazolása alapján indulhat újra.
A korlátozás nem vonatkozik a szociális, a gyermekjóléti, a gyermekvédelmi, a köznevelési és a szakképzési ágazatokban dolgozó nyugdíjasokra, ők tehát korlátozás nélkül fölvehetik a nyugdíjukat is az illetményük mellett – feltéve, hogy a munkáltatójuk nyilatkozatával ezt tudják igazolni.
Fontos: az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók nyugdíját ugyan szüneteltetik a jogviszony időtartamára, de a munkáltatójuk megigényelheti a szünetelő nyugdíj összegével megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést a JKR rendszerében.
Külföldön élő vagy tartózkodó nyugdíjas nyilatkozata a nyugdíja folyósításához
Ha a külföldi tartózkodás várható időtartama a kilencven napot meghaladja, erről és a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) még az utazás előtt tájékoztatni köteles a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. A nyugdíj folyósításának nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges külföldi tartózkodás. A külföldön élő ügyfél választhat, hogy ellátásának folyósítását hova kéri – kérheti magyarországi, EGT-államban, Svájcban vagy az Egyesült Királyságban működő, vagy Magyarországgal szociális biztonsági egyezményt kötött országban működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára.
Hogy milyen számlára kéri, az azért nem mindegy, hogy ki viseli az átutalás költségét. Ha nem egyezményes országról van szó, akkor az utalás külön költséggel nem jár. Viszont egyezményes országbeli számla esetén (Albánia, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Bosznia és Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, India, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, Koszovó, Moldova, Mongólia, Montenegró, Szerbia, Törökország, az Oroszországi Föderáció) az utalás költségét a nyugdíjas viseli. Ha a nyugdíjas nem a felsorolt államok valamelyikében él, akkor mindenképpen magyarországi bankszámlára utalják a magyar nyugdíját, havonta, forintban.
Az utalás a Magyar Nemzeti Bank által forgalmazott devizanemben teljesíthető. Fontos: a havi tízezer forintot meghaladó összegű magyar ellátásokat havonta folyósítják, a nyugdíjas azonban kérheti azt negyedévente, félévente vagy évente utólag folyósítani. A havi tízezer forintot meg nem haladó magyar ellátást a külföldön élő személy részére negyedévente utólag folyósítják, a nyugdíjas azonban a félévente vagy az évente történő utólagos kifizetést is választhatja.
Adategyeztetési kötelezettség, ha külföldön él, vagy tartózkodik a nyugdíjas
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a külföldön élő vagy tartózkodó, magyar ellátásban részesülő személyre nézve adategyeztetést végez. A külföldön élő vagy tartózkodó személy adatainak egyeztetését hivatalból, EGT-állam vagy Magyarországgal szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezményt kötött állam esetén az adott állam társadalombiztosítási szervének bevonásával végzi, ha az adatcsere feltételei fennállnak. Egyéb esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közvetlenül megkeresi az érintett személyt, akinek az adategyeztetés céljából kiküldött nyomtatványt megfelelően kitöltve, aláírva és bíróság, közjegyző, nyugdíjbiztosítási szerv, más külföldi hatóság, nyugdíjpénztár, pénzforgalmi szolgáltató vagy Magyarország külképviseleti szerve által hitelesítve kell a kézhezvételtől számított egy hónapon belül visszaküldenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság részére.
Az egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt szociális vagy egészségügyi intézményben tartózkodó, ellátásban részesülő személy esetén az intézmény vezetője vagy orvosa is igazolhatja az adatok valódiságát. Ha a fentiek szerint kitöltött nyomtatvány az előírt határidőn belül nem érkezik vissza, vagy visszaérkezik, de abból a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítását a határidő lejárta vagy a visszaérkezés napját követő második hónap első napjával be kell szüntetni. A jogosultság tényének későbbi bizonyítása esetén intézkedni kell az ellátás újbóli folyósításáról és a nem folyósított ellátás legfeljebb öt évre visszamenőlegesen járó – az időközi emelésekkel növelt – összegének kiutalásáról.
Az adategyeztetés oka az is, hogy az öregségi nyugdíj (ideértve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) folyósítását ugyan nem akadályozza meg a tartós vagy végleges külföldön tartózkodás, ellenben a rehabilitációs járadékra, az egyes nyugdíjszerű ellátásokra – így a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára – való jogosultság megszűnik, ha az érintett személy három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, illetőleg az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásra pedig nem jogosult az, akinek az állandó tartózkodási helye nem Magyarországon van.
Elhalálozás
Elhalálozás esetén az a szabály, hogy
ha külföldön élt vagy tartózkodott a nyugdíjas, annak tényét és időpontját 15 napon belül köteles bejelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak az elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös.
Ha viszont a nyugdíjas Magyarországon hal meg, azt nem kell külön bejelenteni, mert 2014. július 1-től a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a magyar elektronikus anyakönyvi rendszerben hivatalosan értesül a halálesetről.
A nyugdíj annak a hónapnak az utolsó napjáig jár, amelyben a nyugdíjas elhalálozott. Így ha valaki például
2025. január 3-án hunyt el, a januári nyugdíj még járt, viszont a februári nyugdíj (és emiatt a 13. havi nyugdíj) már nem jár az elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban élő közeli hozzátartozó részére sem, de ha
2025. február 3-án hunyt el, akkor viszont a hozzátartozójának jár a februári nyugdíj és a járhat a 13. havi nyugdíj is, ha az elhunyt nyugdíjas már 2024 legalább egy napján is nyugdíjban részesült.
Ha az elhalálozás hónapjára járó nyugdíjat (februárban a dupla nyugdíjat) a nyugdíjas még nem vette föl, akkor annak kifizetését kérheti az elhunyt nyugdíjassal közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában a hagyatékátadó végzés véglegessé válását követően az örökös.
The post Számos bejelentési kötelezettség terheli a nyugdíjasokat first appeared on 24.hu.