Keir Starmer brit miniszterelnök szerint „amerikai háttérintézkedésre” lenne szükség bármilyen ukrajnai békemegállapodáshoz, hogy visszatartsák Oroszországot attól, hogy ismét megtámadja szomszédait. Erről a BBC beszámolója szerint hétfőn beszélt Párizsban, az európai vezetők rendkívüli tanácskozásán, amit azért hívtak össze, hogy megvitassák a Trump-kormányzat azon döntését, miszerint egyedül kezdeményeztek béketárgyalásokat Oroszországgal, amik kedden kezdődnek Szaúd-Arábiában. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, nem tudtak a béketárgyalásokról, és közölte, hogy nem fogja elismerni a részvétele nélkül létrejött megállapodást.
A párizsi csúcstalálkozót napokkal azután tartották meg, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentette, Európának elsősorban saját biztonságának garantálásáért kell majd felelnie a jövőben, Európának kell biztosítania az Ukrajnának nyújtandó jövőbeli katonai támogatás „túlnyomó részét”, és fel kell ismernie, hogy Ukrajna 2014 előtti határainak visszaállítása nem reális.
A találkozót Emmanuel Macron francia elnök hívta össze, amin részt vett Keir Starmer mellett az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, António Costa, az Európai Tanács elnöke, Mark Rutte NATO-főtitkár, valamint Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia miniszterelnöke.
Starmer azt mondta, tartós békemegállapodás esetén fontolóra venné brit csapatok telepítését Ukrajnába. Úgy fogalmazott, hogy „az amerikai biztonsági garancia az egyetlen módja annak, hogy hatékonyan elrettentsük Oroszországot”, illetve közölte, hogy a jövő héten Donald Trump amerikai elnökkel találkozik Washingtonban, ahol ezeket majd megvitatják.
Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy jelenleg szerinte „elhamarkodott” lenne csapatok Ukrajnába küldéséről tárgyalni. Starmer szerint azonban Európának „többet kell tennie” a kontinens védelme érdekében, hogy szembenézzen azzal a biztonsági kihívással, amit Oroszország jelent.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint a transzatlanti kapcsolatok most „új szakaszba” léptek, ez a találkozó pedig megerősítette, hogy eljött az ideje annak, hogy „Európa sokkal jobban meg tudja védeni magát”.
A brit csapatok esetleges Ukrajnába küldéséről szakértők azt mondták, hatalmas vállalkozás lenne, ami a védelmi kiadások jelentős növelését igényelné.
Malcolm Chalmers, a Royal United Services Institute igazgatóhelyettese szerint „hiteles, jól felfegyverzett erőkre van szükség, és nemcsak frontvonalban lévő erőkre, hanem tartalékerőkre, légierőkre és így tovább”. Sir Adrian Bradshaw egykori NATO-parancsnok azt mondta, „ez nem lehet jelképes erő, nem lehet olyasmi, ami csak áll a háttérben”. A BBC-nek azt nyilatkozta, a NATO-nak azt kell tennie, „amit a NATO a saját területén tesz: valóban elrettenteni az agressziót”, és „lényegében akkora erőnek kell lennie, hogy legyőzzön egy betörést”.
A brit hadsereg korábbi vezetője, Lord Dannatt korábban úgy becsülte, hogy egy ilyen erőnek körülbelül 100 ezer katonára lenne szüksége, azonban már a hétvégén közölte, hogy „ez a létszám egyszerűen nem áll rendelkezésünkre”.
A dán miniszterelnök szerint Európának növelnie kell a védelmi kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott támogatást, mivel „Oroszország most sajnos egész Európát fenyegeti”, és Ursula von der Leyen is a védelmi kiadások „megugrására” szólított fel.
Donald Tusk már jelezte, hogy Lengyelország nem küld csapatokat Ukrajnába, de az országot továbbra is támogatni fogja katonai, pénzügyi és humanitárius segélyekkel.
Brit diplomaták szerint nem minden nemzetnek kellene elköteleznie magát a csapatok hozzájárulásáért, de az Egyesült Államok részvételére továbbra is szükség lenne. (BBC)