Turbófokozatra kapcsolt a nemzetközi politika a müncheni biztonsági konferencián. J. D. Vance amerikai alelnök kultúrharcos beszédében közölte, hogy új seriff van a városban, majd olyan demokrácialeckét tartott az egybegyűlteknek, hogy utána szinte minden beszélgetés alaphangját ez adta meg. A jelenlegi világrend Trump elképzelései alapján történő megváltoztatása az európai országok biztonságát érinti leginkább. Nyilvánvalóvá vált, hogy az USA nem fogja úgy megvédeni Európát, ahogy azt az elmúlt hetven évben tette. Az orosz-ukrán háború rendezésére amerikai béketerv még nincs, egymásnak ellentmondó üzenetek annál inkább. Úgy tűnik, Trump az ukránok és az európaiak feje fölött is hajlandó az oroszokkal megállapodni. A háttérbeszélgetések alapján a „Trump-suttogónak” sokkal inkább az olasz miniszterelnököt, Giorgia Melonit tartják, mint Orbán Viktort.
Három napra ismét Münchenben gyűltek össze a világ legfontosabb politikai és katonai vezetői (sok száz delegációtag, diplomata, újságíró, hírszerző, nagyvállalati igazgató kíséretében), hogy megtárgyalják a világ nagy dolgait. Lehetett volna akár ez is egy átlagos nemzetközi politikai konferencia, amiből a sajtó nagyjából annyit lát, hogy öltönyös férfiak és kosztümös nők udvariaskodva, semmitmondó paneleket ismételgetnek a fotósok előtt, majd megállapodnak a kölcsönös tiszteleten alapuló konstruktív együttműködésben, kiállnak a demokratikus értékek és a mostaninál szebb és jobb jövő mellett, majd futószalagon jön a következő, hasonló perfomansz. Idén ez teljesen másként történt. A nemzetközi helyzet Münchenben tovább fokozódott, valószínűleg az új világrend kialakulásának fontos állomása volt a konferencia.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat délelőtti beszédét rögtön azzal nyitotta Oroszországra utalva, hogy a konferencián egy olyan ország is érezteti a jelenlétét, amelyet meg sem hívtak. Ez abszolút érezhető volt, de végső soron a legtöbb szó nem a Münchenbe meg sem hívott Vlagyimir Putyinról esett, hanem a meg nem jelent Donald Trumpról.
Bár voltak a programban a biztonság sokkal tágabb témáit érintő beszélgetések, például klímaváltozásról, energetikáról, egészségügyről, mesterséges intelligenciáról vagy dezinformációról, és voltak különböző regionális(abb) témákat érintő panelek (például Afganisztánról, Haitiról, Venezueláról, vagy a Vörös-tengerről), idén egyértelmű volt a konferencia fókusza:ki fog szóhoz jutni az amerikaiak és az oroszok mellett az orosz-ukrán háború lezárásáról szóló tárgyalásokon, és szakít-e az Egyesült Államok európai szövetségeseivel?Bár kétségtelenül ellentmondásos üzenetek érkeztek és érkeznek Európába Washingtonból, az fix, hogy az európaiaknak azonnal sokkal többet kell tenniük a saját védelmükért, hogy az Egyesült Államokat egyáltalán bent tarthassák a transzatlanti szövetségben.
Kevesebb mint másfél hónappal Donald Trump beiktatása után, egy héttel az AfD szinte garantált előretörését ígérő előrehozott német választások előtt rendezték meg a konferenciát. Csupán egy nappal azután, hogy egy afgán menedékkérő – azóta kiderült, dzsihádista megfontolásból – München belvárosában a tömegbe hajtott, két embert megölt és közel negyvenet megsebesített. Már tartott a konferencia, amikor az ausztriai Villachban egy szír férfi késelt meg többeket és ölt meg egy 14 éves fiút.
Az utolsó pillanatban közzétett programot láthatóan a Trump adminisztráció tagjainak Ukrajnával kapcsolatos, konferenciát megelőző napokban tett kijelentéseihez igazították, amik figyelmeztető lövésként szolgáltak fél Európa számára. Csak néhány ezek közül, emlékeztetőül:
Pete Hesgeth védelmi miniszter szerint az USA már „elsősorban” nem az európai biztonságra összpontosít, Donald Trump szerint „az ukránok lehet, hogy egyszer oroszok lesznek, vagy lehet, hogy nem lesznek azok”, szerinte egyébként Putyin békét akar, az amerikaiak ritkaföldfémeket kértek az ukránoktól a biztonsági garanciákért cserébe, a szerződéstervezetet már le is tették Zelenszkij elé, aki nem fogadta el azt.