Jogerősen kétmillió forintos kártérítést ítéltek meg egy 98 százalékban látáskárosult férfinak, akit miután csalásért elítéltek, a tiszalöki börtön börtönőrei úgy kezeltek, mint a látó elítélteket, amivel súlyosan megsértették az emberi méltóságát. Első fokon még pert vesztett, de másodfokon már megítélték neki a kártérítést, amit aztán a Kúria is helybenhagyott.
Az RTL híradójának beszámolója szerint a férfit gúnyolták a börtönőrök a vaksága miatt. Egyszer például egy fogászati ellátása során a radiátorhoz bilincselték, „mondván, hogy el ne szaladjak”. A börtönben volt, hogy emeletes ágyat kapott, a liftet nem használhatta, hanem lépcsőznie kellett, és mindenhova a zárkatársai kísérgették, mert a börtönőrök nem segítettek neki.
Azt mondta, hiába jelezte a börtönben, hogy látássérültként nagyobb segítségre szorul, nem vették komolyan a fogyatékosságát. Sokszor becsmérelték is a bv-dolgozók, akik szerinte nem hitték el, „hogy nekem ennyire rossz a szemem”.
Az RTL megkeresésére a BVOP azt közölte: amint értesültek a látássérült rab panaszáról, a férfit olyan intézetbe szállították át, ahol a „speciális igényeinek” megfelelő elhelyezés biztosított volt.