Ahhoz képest, mekkorát menetelt az elmúlt napokban nemzetközi porondon a magyar miniszterelnök, közepesen önismétlő eligazítást tartott a Kossuth Rádióban péntek reggel.
Ahogy az várható volt, szóba került a Trump-tornádó, a hanyatló nyugat, Brüsszel ármánykodása, és a végére Orbán Viktor mindenkit meg is nyugtatott: sem a rezsicsökkentést, sem a 13. havi nyugdíjat nem adjuk.
Halleluja.
Mármint nem én mondom, ezzel kezdett Orbán, amikor arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy Trump hosszan értekezett Putyinnal a háború lezárásáról.
„Erre vártunk, erre tettük fel a tétjeinket, erre építettük a magyar stratégiát, hogy a háború nem húzódik el, hanem jön az új amerikai elnök, aki átvágja a gordiuszi csomót” – örült a miniszterelnök, amit még azzal is megfejelt:
„Nagyon boldog vagyok, hogy a béke hangját Donald Trumpnak hívják.”
Orbán szerint az újraválasztott amerikai elnök – akinek működésmódját ismét Trump-tornádónak titulálta -, illetve az USA olyan változást indított el, ami a nyugati világ érvrendszerét, gondolkodásmódját helyezi új pályára.
A miniszterelnök szerint a háború, migráció, zöld ügyek, gendertémák, a család fogalma és a kereszténység kérdése is olyan téma, amiről nekünk (mármint a magyar kormánynak) mindig is határozott elképzeléseink voltak, és amikről most kiderült, hogy helyesek, mert a Trump-adminisztráció is ugyanazt gondolja róluk. És bár ezekben a témákban „Európa ellenáll, de Magyarország nem”, így a nyugati világ gyors változások elé néz. Így például Orbán felhozta, hogy aki eddig a békét támogatta, azt Putyin-pincsinek meg bábnak nevezték, „a béke pozícióját meg alávaló álláspontnak nyilvánították”, de most kiderült, hogy ez nincs így.
Mivel pedig a magyar kormány mindig is azt mondta, amit most Trumpék is mondanak ezekben a témákban, a miniszterelnök szerint
„mi már Trump voltunk Trump előtt, ahogy ezt Amerikában mondják.”
Hogy kik mondják ezt Amerikában, az sajnos nem derült ki.
Orbán úgy látja, Oroszországot hamarosan vissza fogják integrálni a nemzetközi gazdasági életbe, és „ez nekünk nagyon jó”, mármint gazdaságilag, mert „sokat nyerünk a békén”.
Beleszólhat-e Európa egyáltalán abba, hogy hogyan rendezik ezt a háborút? – szólt a következő kérdés.
„Próbálok nem reggeli sokkot okozó mondatokat formázni, megkímélendő a hallgatókat, mindenki szeret kedélyesen és barátságosan kezdeni egy munkanapot, de a politika nem ilyen, nem kedélyes és barátságos” – jelezte a miniszterelnök, majd kifejtette, hogy szerinte olyan nincs, hogy valaki nem áll ki maga mellett, és más áll ki mellette, a nemzetközi politika ugyanis érdekalapú és gyakran könyörtelen.
„Azt kell mondanom, hogy a tárgyalóasztalnál nem osztják a helyeket, hanem ki kell azt harcolni, és Európa nem világos, hogy miért kapna helyet a tárgyalóasztalnál. De mi mindenhol ott leszünk, súlyunknak megfelelő helyen” – nyugtatott meg mindenkit a miniszterelnök.
Ezután szó esett arról, hogy Németországban hogyan hat az emberekre, amit az elmúlt hetekben tapasztaltak, amire válaszul Orbán arról beszélt, hogy a magyar kormány már 2015 óta mondja, hogy ne veszítsék el a józan eszüket, felhozza ismét a Soros-tervet (amit a saját szemével látott), meg hogy 9 év alatt 9 millió migráns jött be Európába, a terrorizmus megjelenésétől a „német gazdaság kirojtosodásáig” szerinte minden azt mutatja, hogy nekünk volt igazunk, és a jó hír, hogy mi ebből az egészből kimaradtunk, mert „a Jóisten bennünket nem akar elveszejteni”, és „két lábon álltunk a földön”.
Azt azért ő is megemlítette, hogy „fizetünk napi 1 millió dollárt, mert nem engedjük be őket” [mármint a migránsokat], de szerinte ez „még mindig olcsóbb, mintha beengednénk őket”.
Orbán szerint Németországban demokráciaprobléma van, a demokratikus rendszer ugyanis nem bírja a fő politikai sodor és a nép közti véleménykülönbséget, viszont szerinte „a víz az úr”, vagyis nem a népnek, hanem a fő politikai sodornak kell alkalmazkodnia.
Rá is fordultak ezen a ponton Alice Weidel látogatására. A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökét a Karmelitában fogadta a héten Orbán Viktor, a találkozóról most azt mondta: szerinte látszik, hogy a német politikai rendszer korrigálni fog, és azokat emeli föl, akik alapvetően a nép oldalán vannak. Szerinte az AfD egy ilyen párt, „azt mondják a migrációról, gazdaságról, nemzetközi politikában, amit a nép hallani akar”.
Orbán ezért arra volt kíváncsi, hogy amit Alice Weidel képvisel, „az Magyarország számára mivel jár”, és azt látta, hogy „mind jó lenne Magyarországnak”.
Ezután egy huszárvágással áttértünk a gazdasági témákra, a riporter némileg váratlanul arra volt kíváncsi, hogy „itthon is visszaesett 6 százalékkal az ipari termelés és meglódult az infláció”.
Orbán szerint ez is Németország, vagy még inkább az Európai Unió gazdasági problémájára vezethető vissza, „ami a magyar kormány számára ez a legnagyobb intellektuális kihívás”.
Mint mondta: 2010-11 óta tisztában van azzal, hogy az Európai Uniónak „kampó”.
„Nem kell ebből kilépni, szétesik ez magától” – fogalmazott a miniszterelnök.
ismét előhozta a Draghi-jelentést, és felhánytorgatta, hogy az abban megfogalmazott kritikák ellenére sem történt semmi. Szerinte két dolgot kell megtenni sürgősen:
Csökkenteni kell az energiaárakat, a mostani helyzet ugyanis rossz a családoknak, de tönkremennek az európai cégek is;és létre kell hozni egy európai tőkepiacot, mert „ma a riválisaink, az arabok, amerikaiak, ázsiaiak arra bátorítják az európai tőkét, hogy hagyja el Európát, és menjen hozzájuk”. Ráadásul szerinte ebben az átcsábításban „Amerika élen jár”.
Ha viszont létrejönne egy egységes tőkepiac, „itt tudnánk tartani a pénzt”.
„Egyébként befellegzett az Uniónak.”
Azt azért még hozzátette, hogy bár „mi látjuk Európa kapálózását, és nem biztos, hogy túléli, de nekünk Magyarországról kell gondolkodni”, mert elsősorban magyarok vagyunk.
„Kell egy olyan gazdaságpolitika, ami akkor is működik, ha az Unió nem sikeres” – fogalmazott a miniszterelnök, mondván, olyan gazdaságpolitikát kell csinálni, ami más irányba nyit lehetőségeket.
Itt be is dobta az Orbán Balázs által megálmodott (és immár bő egy éve bőszen hangoztatott) konnektivitás fogalmát, ami nagyjából annyit tesz: „speciális kapcsolatok a sikeres erőközpontokkal”.
Orbán szerint termelnünk és kereskednünk kell, és ezeket a dolgokat ma nem Európával tudjuk megtenni, ezért nyitnunk is kell, Ázsia, az arab világ, az Egyesült Államok felé.
Innen átfordult a kis- és középvállalkozások támogatására (de ugyanazt mondta, amit az elmúlt hetekben mindig), majd a nyugdíjasok támogatására (szintén: megvédjük Brüsszeltől a 13. havi nyugdíjat), és a rezsicsökkentésre (dettó: a háztartások is meg lesznek védve).
Erre a hétre ennyi jutott.