Az ipari termeléshez hasonlóan az építőipar sem volt tavaly azon ágazatok között, amely ha csak kis mértékben is, de segíthette volna a magyar gazdaság növekedését. A KSH közlése szerint ugyanis 2024 egészében sorban a második évben csökkent az építőipar teljesítménye, 0,4 százalékkal. Igaz, ez lényegesen kedvezőbb adat a 2023-as 5,3 százalékos zuhanásnál.
Az építményfőcsoportokat nézve az épületek építésénél -0,5 százalékos volt a csökkenés, az egyéb épületeknél pedig egy stagnálással is felérő -0,1 százalékos volt a teljesítménycsökkenés tavaly.
Az ágazatokat nézve egyetlen egy olyan terület volt, ahol sikerült tavaly érdemi növekedést elérni, 10,6 százalékkal növekedés volt a speciális szaképítés területén, ami olyan munkákat jelent definíció szerint, mint az állványozás, falazás, betonozás, vagy épp felvonóépítés, csőhálózat, fűtő-, hűtőberendezés szerelése. Ennél nagyobb éves növekedés legutóbb a covid utáni helyreállás évében, 2021-ben volt.
Egy terület azonban annyira pocsékul teljesített tavaly, hogy olyat még a covid idején sem láthattunk. Az egyéb építmények építése (vagyis az utak, közművek, hidak, vasutak, kikötők, repülőterek építése) 17,1 százalékkal esett vissza 2024-ben, miközben a koronavírus-járvánnyal leginkább terhelt 2020-ban is „csak” 15,3 százalékos volt a zuhanás mértéke.
A folyamat nem véletlen: a kormány a költségvetés rossz helyzetére való tekintettel több állami beruházást is elhalasztott, ami nyilvánvalóan meglátszik a statisztikán. Emellett az uniós pénzek elmaradása is fékezi az építőipar teljesítményét.
Az épületek építése alágazatban 3,4 százalékos volt a mínusz a 2023-as -2,5 százalék után, ez a covid óta nem látott pocsék teljesítmény, akkor 13,9 százalékos volt a csökkenés.
A kilátások sem túl rózsásak
A KSH szerint önmagában az év utolsó hónapját nézve az építőipari termelés 4,2 százalékkal csökkent, előző hónaphoz képest azonban 0,7 százalékos volt a növekedés mértéke. Utóbbiból ugyan gondolhatnánk arra, hogy ez jelenthetné a közelgő fordulatot is, ennél azonban sokkal beszédesebb a szerződésállományra vonatkozó adat.
Decemberben az épületekre kötött új szerződések volumene 5,2, az egyéb épületekre kötötteké pedig 15,1 százalékkal esett vissza. Az összes új szerződési volumen így 9,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel folytatódott a hónapok óta tartó trend, miszerint egyre kevesebb új projektet kötnek le a vállalkozások. Ez gyakorlatilag tavaly júniusban kezdődött és leszámítva a júliust, valamint a szeptembert, folyamatosan elmarad az új szerződések állománya az egy évvel korábbi szinttől.
Ennek ellenére kivitelezésre váró projektek vannak még a rendszerben: a statisztikai hivatal szerint december végén a teljes szerződésállomány 15,7 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél, ezen belül pedig inkább a zömében állami irányítással megvalósuló egyéb épületeknél van jelentős többlet. Itt a szerződésállomány 24,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.